MAGYAR (HORTOBÁGYI) RACKAJUH
MAGYAR (HORTOBÁGYI) RACKAJUH
Eredetét homály fedi, de valószínűsíthető, hogy az i.e. 4. évezredben Mezopotámiában élt, egyenes, felfelé álló szarvú gyapjas juh lehetett a mi racka juhunk őse. A honfoglalás kori, ill. a 9-13.sz.-i leletekben még nem található csontmaradványa. A történelmi Magyarország területén először a késő középkorban, Erdély és a Felvidék késő táblaképein tűnik fel az európai parlagi juh mellett a sodrott szarvú racka (magyar juh).
A fajta a 16.-17. sz.-ra nyeri el mai formáját, egyöntetű küllemét, igen szépen göndörödő, hosszú lefutású bundafürtjeit, egyedülállóan nemes és száraz fejét, hosszú, V-alakban álló, pödrött szarvát és színét. Két helyrajzi csoportját különböztetjük meg: az alföldit és a hegyvidéki rackát (pl: gyimesi racka). Az alföldi racka legtipikusabb képviselője a magyar rackajuh. Két színváltozatban (fehér és fekete), hagyományos tartási módban tenyésztik.
Tudta-e, hogy…
… a népmesékből ismert „aranyszőrű bárány” figuráját a rackabárány fémesen csillogó gyapja ihlette?
… hogy a „darusodás” kifejezés a rackajuhnál a fekete színváltozat gyapjának időskorban történő őszülését jelenti?
… hogy a rackajuhnak létezik egy szarvtalan változata is: az „alföldi fehér” vagy „suta racka”, amely a dél-alföldi tanyavilág jellemző juhfajtája volt a II. világháború után néhány évig?
… hogy a juhot kezdetben húsáért háziasították, és az első gyapjas juhok csak a jóval később (i.e. 6. évezred) jelentek meg a mai Irán területén?
… hogy „birka” szavunk cseh-morva jövevényszó? A XV. sz.-ban terjedt el használata a morvai juhfajta neveként, de később már a nyugatról behozott juhfajtákat jelölték vele?
… hogy a fiatal nőstény juh neve jerke, az éves korú juh elnevezése a tenyésztésbe vételig toklyó, az ivartalanított kos neve ürü, a kiselejtezett anyajuh neve mustra?
