Kattintson az egyes tanösvénypontokara, hogy megtekintse a nevét és a borítóképét.
Részletes adatokért kattintson a felugró ablakra.

Pannon homoki gyepek

Az egykor a szél segítségével vándorló homokbuckák itt a Kisalföldön nincsenek jelen. Az emberi beavatkozások miatt (sok legelő állat, vagy akár útépítés következtében) ma is létre tudnak jönni olyan élőhelyek, amelyekről kezdetben teljesen hiányoznak a növények - bár ezekben nem várhatunk ritka növényeket. Ezek a gyorsan változó, erősen felmelegedő, gyorsan kiszáradó, tápanyagokban szegény élőhelyek a nyílt homokpusztagyepek. Elsősorban fűfélék hódítják meg ezeket a szélsőséges, kisebb foltokban megjelenő élőhelyeket, amelyek zsombékokat (csomókat) alkotnak, mint például a magyar csenkesz; de megjelenik itt a homokviola és a heverő naprózsa is.
Ahogy a növények meghódítják és beborítják a homok felszínét (záródik a gyep), egy új élőhely alakul ki: a homoki sztyepprét. Jellemző fajaik a pusztai csenkesz, a homoki árvalányhaj,a tavaszi hérics, a homoki nőszirom. Ha jobban megfigyeled, nagyon változatos ez a gyep, ahogy változik a terep, néhány cm magasság eltérés már más és más fajoknak kedvez!

Unalmas és sivár? Ilyet bárhol láthatok?

Alighanem tiltakozna az itt megfigyelt 128 bogárfaj (5 védett, 1 fokozottan védett), 138 pókfaj (4 védett), 28 hangyafaj (3 védett fészkű faj), 36 tücsök/szöcske/sáska (1 védett). Ha ez még mindig nem elég: 432 lepkefaj is színesíti ezeket az élőhelyeket (23 védett), de találkozhattok 11 kétéltű, 5 hüllőfajjal is, ők mind védettek. A 46 védett, 4 fokozottan védett madárfajból 38 költ is területen, őket megfigyelni is könnyebb! Akkor ez mennyi is összesen, ki tudjátok számolni? De ha nem, sebaj, ismerd meg őket jobban: ha még többet szeretnél tudni az állatvilágról, nézd meg tanösvényünk "Seregszemle" állomását is!

Tudtad például, hogy az itteni gyepekre jellemző alföldi homokfutrinka gyors és veszélyes ragadozó? Ha ember méretű lenne, biztos senki sem merné elvenni tőle a homokozóban a vödrét és a lapátját!

Erdősztyepp tölgyesek

Az erdők kialakulása sokszor ott indul el, ahol már nem legeltetik a gyepeket, és meg tudnak jelenni az első cserjék, kisebb fák. Ha jól érzik magukat, erdők is kialakulhatnak ezen a tájon. Először lazább szerkezetű homoki tölgyesek, pusztai tölgyesek alakulnak ki, főleg a homokdombok, buckák alsó részén, a buckák között. Itt főleg kocsányos tölggyel és fehér nyárral lehet találkozni. Talán ez a buckáról leszánkózó két tölgymakk is egy új erdő megalapítói lesznek! Ezeket az erdőket még nem sűrű, összefüggő rengetegként kell elképzelni, sokkal inkább tisztások és fás foltok változatos mozaikjaként. Persze idővel itt is létrejöhetnek "igazi" zárt erdők, hiszezen a tájon az alföldi zárt kocsányos tölgyesek jelentik a növényzet kifejlődésének végső állomását, természetes körülmények között. Ahogyan szinte mindenhol az országban, itt is vannak olyan erdőfoltok, amelyek ültetett erdők, vagy olyan fajokból állnak, amelyek nem őshonosak ezen a tájon, például a fenyvesek, akácosok, nemesnyárasok.

Tudtad? A Kiskunságban hasonló homokbuckákon még megmaradtak borókás élőhelyek - a boróka fűszerek, olajok, gyógyszerek, rovarriasztó szerek, dísztárgyak alapanyaga is lehet!

Vizes élőhelyek

És mit találunk ott, ahol több a víz, például a homokbuckák között?

Itt láprétek, ligeterdők alakulnak ki! Ahogy a képen a cinegefűz, ezeknek a növénytársulásoknak a többi tagja is ott érzi jól magát, ahol több víz áll rendelkezésükre. Keresik a vizet! Ezeket az élőhelyeket magasra növő fűfélék uralják, alattuk sok moha is megbújik. Tavasszal, nyár elején hamvas világos zöldeknek látjuk ezeket a gyepeket, ősszel aranysárgára színeződnek, így már messziről  felismerhetők. Ha van elég víz, itt lakik még a deres sás, az őszi kikerics, a fűzlevelű peremizs. Ha viszont tartósan kevesebb vizet kapnak, elfoglalja a helyüket a siskanád és az aranyvessző - nekik nem örülünk annyira, nem a természetes és értékes társuláshoz tartoznak. De egy másik állomáson megtudhatod, milyen veszélyekkel kell szembenézniük ezeknek az élőhelyeknek és fajoknak, és hogy hogyan lehet ezek ellen tenni.

Az élőhelyek változatossága korántsem áll meg az eddigieknél. Ezen a tájon az adottságok mindig is kedveztek a homokbányászatnak. Ez a tevékenység sokszor fenyegeti a természetközeli élőhelyeket, a természeti értékeket, ennek ellenére speciális élőhelyeket is létre tud hozni, amely bizonyos növény- és állatfajok számára kifejezetten kedvező is lehet. Például létrejöhetnek bányatavak, ahol vízimadarak találnak táplálkozó-, költő- és telelőhelyet.

Felkeltette a kíváncsiságodat a nyüzsgő sokaság?

Veszélyeztető tényezők és fenntartás, kezelés

Az ételért, a vízért, a búvóhelyért, a jó fészkelőhelyért mind-mind meg kell harcolniuk a homoki gyepek lakóinak. Sajnos sok minden más is nehezíti az életüket, amiért főleg mi, emberek vagyunk a felelősek. Ezen az állomáson megismerhetitek, mennyi minden fenyegeti az értékes növény- és állatfajokat: nem idevaló növények elterjedése, túl sok, vagy túl kevés legelő állat, motorozás, tüzek. Kicsit ijesztően hangzik? Szerencsére a nemzeti park szakemberei gondoskodnak róla, hogy itt minden élőlény otthonosan érezze magát, és persze Te is sokat tehetsz érte!

A nemzeti parkok szakembereinek nagyon sok feladatuk van tehát: a természeti érték, védett természeti terület felmérése, megóvása, őrzése, fenntartása, bemutatása és helyreállítása! Ehhez terveket is készítenek, amiben leírják, hogyan kell helyesen használni a védett területeket, például milyen gyakran kell kaszálni egy gyepet, mennyi állat legelhet rajta, hogyan és mikor lehet a fákat kivágni az erdőből, milyen szabályok vonatkoznak a látogatókra, kirándulókra.

A természetvédelemről további érdekességeket tudhatsz meg a "Kincseink" állomáson!

Természeti tényezők

Régen sok állatot tartottak és legeltettek ezen a tájon is. A legelés segített megőrizni a gyepet, nem hagyta, hogy nagyon elterjedjenek a cserjék, fák. Ráadásul sok madár kifejezetten keresi a legelő állatok közelségét, hiszen ott mindig több rovar zsákmányra számíthatnak. A cserjések és erdők is a táj fontos élőhelyei, de ha teljesen átveszik az uralmat a gyepek felett, az számos természeti érték elvesztésével jár. A legnagyobb gondot az akác terjedése jelenti a területen. A probléma megelőzésére a sztyeppréteknél leghatékonyabb a legeltetés újbóli bevezetése lenne, kisebb területeken a kaszálás is segíthet. A kialakult akác állományoknál a kivágás nem elegendő, vegyszeres kezelés is szükséges lehet a tartós visszaszorításhoz. A jó állapotú, fajgazdag nyílt homoki gyepekben legfeljebb óvatos kezelésekre kell készülni: egy-egy bokor, sarj kivágása, esetleg az avar összegereblyézése lehet indokolt.

Emberi tényezők

Ezen a tájon is vannak jelen olyan erdők, amelyek a természetvédelem számára fontosak, értékeket őriznek: kezelésre, odafigyelésre nekik is szükségük van! A faanyag az élet számos területén nélkülözhetetlen, a fák kivágása időnként elkerülhetetlen. Természetesen nem mindegy, hogyan történik! Ha egy nagy erdőfoltot egyszerre kivágnak (tarvágás), az élővilágnak és a talajnak is kedvezőtlen. Fontos feladat, hogy a meglévő erdőket olyan fafajok alkossák, amelyek "idevalóak" (honos, termőhelynek megfelelő fajok). A nyílt homoki tölgyesek és zárt alföldi kocsányos tölgyesek esetén is az akác eltávolítása, az aljnövényzetben pedig a selyemkóró és aranyvessző visszaszorítása elsődleges. Szintén fontos cél a rossz természetességű, jellegtelen faállományok átalakítása tölgyessé vagy nyárassá.

Tudtad? Magyarországon növekszik az erdők kiterjedése, most nagyjából az ország ötödét borítják erdők!

Ahogy megismerted, legelésre szüksége van a gyepeknek, hogy ne tűnjenek el, ne alakuljanak át teljesen erdőkké. De sajnos az is gond lehet, ha túl sok a legelő állat egy területen (túllegeltetés). És bizony ez nem csak a háziállatokra érvényes, hanem a vadakra is, amelyek őshonos lakói ennek a tájnak (őz, gímszarvas, vaddisznó). Ha túl sokan vannak, annak megint a növényzet, az értékes fajok látják a kárát, hiszen sok állatnak sok táplálék kell, és feltúrják a talaj felszínét. Ezeken a sebzett talajfelszíneken könnyűszerrel terjednek az inváziós növényfajok. Ezért fontos, hogy csak annyi vad éljen egy területen, amennyit az el tud tartani.

Minden természetszerető kirándulót felháborít, ha szemetet talál valahol. És sokszor ez nem csak kellemetlen látvány, hanem szennyező anyagok is juthatnak a talajba belőlük. Vannak olyan hulladékok is, amelyek ártalmatlannak tűnnek, például elbomló ételmaradékok és levágott ágak (zöldhulladék). De ha egy helyen sok van belőlük, megnő a talaj tápanyag tartalma, és ennek a gyomnövények fognak a legjobban örülni. Szomorú, hogy az elmúlt években elvégzett beavatkozások során nagyon sok építési anyagot, gumiabroncsot, háztartási hulladékot, elektronikai hulladékot egyaránt szedtek össze erről a területről.

A homoki gyepek egyik értékét a honos növények sokfélesége adja. Ha nem kapnak folyamatos odafigyelést, kezelést, akkor olyan fajok is elterjedhetnek, amelyek nem őshonosak, és agresszíven kiszorítják otthonukból az értékes fajokat.

Ilyen veszélyt jelentő fajok például a selyemkóró vagy az aranyvessző. A selyemkórót Amerikából hozták be a textilipar számára, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ma már inkább csak károkat okoz a terjedésével. A visszaszorítása sajnos elsősorban vegyszerekkel lehetséges. A szintén amerikai eredetű aranyvesszőt kaszálással is kordában lehet tartani.

Egyre gyakoribb probléma a természetközeli helyeken a motorozás, quadozás, terepjárózás. Ezek a járművek felszakítják a gyepet, barázdákat vágnak a talajba, a kialakuló kopár felszínek főleg a gyomnövények terjedésének kedveznek. A nagy zaj nem csak a kirándulóknak kellemetlen, sok állat akár végleg is elköltözhet a zavarás miatt!

Nagyon körültekintető égetéssel még segíteni is lehet azoknak a növényeknek, akiket a legjobban szeretnénk megőrizni: sok növény magja tűzhatásra pattan meg, vagy a tűz által keletkezett nyílt felszíneken tud csírázni, és számos inváziós (nem idevaló) növény egyúttal visszaszorítható így! A LIFE+ projekt megvalósítása során, tűzoltó felügyelet mellett is történt ilyen jellegű kísérleti kezelés.

Kisalföldi homokpuszta LIFE

Egykor virágzott az élet ezen a tájon, ahogy az "Időutazás" állomásnál megismeritek majd. A mezőgazdaság, a települések terjeszkedése mind átalakította ezeket az élőhelyeket. De ezt mégsem hagyhattuk, sürgősen cselekedni kellett! A Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Budapest Erdőgazdaság, a Honvédelmi Minisztérium összefogott, hogy újjászülessen ez a hely. A projekt keretében végzett munkák elsősorban a lőtér területére összpontosítottak.

A kutatók felmérték a növény- és állatfajokat, és megvizsgálták, miért nem érzik jól magukat, mik az igényeik. Ugyan még megmaradtak kisebb foltokban az értékes pannon homoki gyepek, de sajnos a sok nem idevaló növény egyre több helyet vett el tőlük, ezért ellenük védekezni szükséges. A beavatkozásoknak köszönhetően több madárfaj jobban érzi itt magát. Ha nincs helyreállítás, talán nem lehetne találkozni a színpompás gyurgyalaggal vagy a ritka parlagi pityerrel sem.

Integrált LIFE projekt (2019-26)

A helyreállítás során a legfontosabb feladat az, hogy egyesítse a vizes élőhelyen található, különálló kisebb tavakat. A földmunkák során kb. 300 m hosszú függőleges partfal kialakítására is sor került, mely fészkelésre alkalmas gyurgyalagok és partifecskék számára. A lakott területek közelsége miatt jelentős az illegális hulladék lerakása, melynek összegyűjtése és elszállítása is megvalósult a projekt keretében.

A gyakorlótér területén a természetvédelmi cél a területen őshonos fa- és cserjecsoportokkal tagolt gyep fenntartása, illetve kialakítása. A természetvédelmi cél elérése érdekében a területen szinte mindenhol előforduló özönnövények visszaszorítása érdekében végeznek irtási tevékenységet.

Sajnos nem vigyáz mindenki úgy az élőlényekre, mint Ti! Sokan szemetelnek, rongálnak. Ha tehette volna, a homoki nőszirom is vitte volna a szemetet zsákokban, de bizony jól jött neki a segítség!

Hazai természetvédelem

A természeti értékek megóvása, őrzése érdekében egyenruhával, szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel, technikai eszközökkel ellátott tagokból álló Természetvédelmi Őrszolgálat működik valamennyi nemzeti park igazgatóság szervezetében. Természetvédelmi őrszolgálattal települések önállóan is rendelkezhetnek! A természetvédelmi őr (angolul: ranger) felelős a védett természeti területen az előírások betartásáért, például ellenőrizheti a horgászokat és a vadászokat is. Emellett szoros együttműködésben dolgoznak a rendőrséggel is. Magyarországon kb. 250 fő dolgozik természetvédelmi őrként, fejenként közel 8000 ha területet kell ellenőrizniük (ez Győr területének kb. a fele). Ezek az elhivatott emberek nem csak kiválóan ismerik a védett természeti területek növény- és állatvilágát, hanem meg is osztják ezeket az ismereteket az érdeklődőkkel, érdemes felkeresni az egyes nemzeti parkok honlapjait, hiszen számos vezetett túrát, környezetismereti programot kínálnak! A természeti értékek közé nem csak a növény- és állatfajok tartoznak, hiszen értékes lehet egy erdőtársulás, egy arborétum, egy vízesés, egy jellegzetes szikla, egy hagyományos gazdálkodást megőrző terület, egy szép kilátást biztosító magaslat egyaránt!

Magyarországon a legfontosabb természeti értékek védelmét a nemzeti parkok szolgálják, jelenleg 10 nemzeti park található az országban. Az első (1973-ban) a Hortobágyi Nemzeti Park volt, de az első védett terület: a Debreceni Nagyerdő már a két világháború között létrejött (1939-ben).

Kitalálod, melyik logó melyik nemzeti parkhoz kapcsolódik?

 

Hortobágyi Nemzeti Park

Kiskunsági Nemzeti Park

Bükki Nemzeti Park

Aggteleki Nemzeti Park

Fertő–Hanság Nemzeti Park

Duna–Dráva Nemzeti Park

Körös–Maros Nemzeti Park

Balatoni-felvidéki Nemzeti Park

Duna–Ipoly Nemzeti Park

Őrségi Nemzeti Park

 

 

Magyarországon a védett természeti területek alapvetően lehetnek nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és természeti emlékek. Ez a táj a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik. Elődje a Fertő-tó Nemzeti Park volt, mely 1991-ben jött létre, mai nevét pedig 1994-ben kapta, ezévben került sor a szomszédos ausztriai területeken létrejött nemzeti parkkal közös megnyitó ünnepségre is.

 

Az egyik legjelentősebb érték maga a Fertő-tó, melyKözép-Európa harmadik legnagyobb tava, ráadásul magas sótartalma miatt különleges az élővilága. Az összefüggő mocsárvilágot belső tavak, és a közlekedés céljára létrehozott vízi utak (csatornák) hálózata szeli át. A legfontosabb és látványos értékét a madárvilága adja. Kiemelkedik ezek közül a több mint 700 párral fészkelő nagy kócsag, a százával költő nyári lúd és a szintén nagy számban itt lévő vörös gém. A tavon kívül a Hanság láperdői, láprétjei is számos ritkaságot, izgalmas növény- és állatfajt őriztek meg. A nemzeti parkhoz három tájvédelmi körzet is tartozik (Szigetközi, Soproni és Pannonhalmi), utóbbiban a táj legnagyobb kulturális értékeként a világörökség rangot elnyert Bencés Apátság magaslik.

Nemzetközi természetvédelem

Területek és fajok védelméről nem csak Magyarországon születtek döntések, hanem például az Európai Unióban is. Ezek közül az egyik legfontosabb az a hálózat, amely az EU számára fontos, ritka élőhelyek és fajok tartózkodási helyeit védi. Ezt NATURA 2000 hálózatnak hívjuk. Magyarország területének körülbelül ötödén jelöltek ki ilyen területeket, ezek átfedésben vannak a meglévő védett területeinkkel. Érdekesség, hogy nem csak természetközeli, ritka élőhelyek lehetnek Natura2000 területek, hiszen egy EU-ban értékesnek számító állatfaj akár egy szántóföldhöz, mesterséges halastóhoz is kötődhet. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területéhez 18 Natura 2000 terület tartozik, jelentős részüket erdő borítja, a legnagyobb a Szigetköz, melynek védelmét az itt található élőhelyek és madárfajok egyaránt indokolják. A Natura 2000 területek védelme érdekében fenntartási terveket kell készíteni.

A vizes élőhelyeket külön nemzetközi egyezmény is védi, ez a Ramsari egyezmény. A XX.század második felében a vizes élőhelyek pusztulásának felgyorsulása eredményezte ezt a nemzetközi összefogást, mely az egyezmény létrehozásához vezetett. Több mint negyven éves történet áll mögötte, jelenleg 169 ország csatlakozott hozzá a világ minden tájáról, kontinenséről! Eredetileg a rohamosan csökkenő vízimadár-állományoknak kívántak a csatlakozó országok védelmet biztosítani. Az egyezmény tengeri, tavi, folyómenti, folyó torkolati (delták), mocsári élőhelyeket egyaránt védhet. A világon most már közel 2000 területet tartanak számon, a legtöbb az Egyesült Királyságban van, de a legnagyobb területet Kanada védi. Hazánkban 29 terület tartozik ide, többek között a Fertő-tó és maga a Balaton is! A Balaton egyben a legnagyobb hazai Ramsari terület is. A hazai Ramsari területek egy része nem csak a nyári költési időszakban fontos, hiszen sok ezer vízimadár télen érkezik hozzánk.

Tudtad? A vizes élőhelyek világnapját február 2-án ünnepeljük, mivel 1971-ben ezen a napon írták alá az egyezményt az iráni Ramsarban.

Az Európai Unió nem csak saját hálózattal rendelkezik a természeti értékek védelmére (Natura2000 hálózat), hanem pénzekre is lehet pályázni az értékek megőrzéséhez, helyreállításához. Erre az egyik lehetőség a Life+ pályázat volt, valamint a jelenleg zajló Integrált LIFE projekt, melyek támogatást biztosítottak a kisalföldi homokpuszta védelmére tett intézkedések megvalósításának, valamint az Integrált LIFE. Az elmúlt években a természetvédelmi kutatásoknak köszönhetően részletes felmérések történtek. Mind a kutatások, mind az elkészült tervek egyértelművé tették, hogy a kisalföldi meszes homokpuszta élővilágának megőrzéséhez sürgős intézkedések szükségesek. A problémák egy részét a jelenleg is folyó gazdálkodás során meg lehet oldani (pl. tájidegen fafajú erdők cseréje), de számos probléma csak egy átfogó természetvédelmi célú helyreállítás keretében kezelhető.

A táj története

Biztos izgalmas lenne egyszer időutazáson részt venni, és akár a természeti értékek jobb megismerésében és védelmében is segíthetne!

Az utazás induljon onnan, amikor még a természeti folyamatok erősen alakították a tájat,mert ugye nem véletlenül hívják Győrt a folyók városának. Ezen a területen már az ókorban is sok tevékenység összpontosult, pl. utak futottak össze, fontos vízi átkelési pont volt és római katonai tábor is állt itt (Arrabona). Minden alap megvolt egy polgári- és kereskedő város kialakulásához. A városon kívül a táj fejlődését meghatározta a legnagyobb birtokos - a Pannonhalmi apátság - tevékenysége is.

Tudtad, hogy mi volt a foglalkozása a győri homokpuszták első kutatójának? Orvos volt! A gyógynövények miatt kezdte el kutatni a táj növényvilágát, még a 18. században.

Tudtad? Győr római kori neve - Arrabona - valószínűleg a Rába folyóra utal.

Történelmi múlt

Győr sok csapást szenvedett a történelem során, hiszen számos nyugat felől érkező támadás első célpontjai közé tartozott. Nem véletlen az sem, hogy, hogy Győr török neve "Égett várost" jelent. Azonban a békésebb időszakok lehetőséget adtak értékeket létrehozni, ilyen például a 17. század, amikor létrejött a barokk stílusú Óváros is.

Néha a csapásoknak is vannak kedvező hatásai, hiszen a 19. század elején a francia támadás hívta fel a figyelmet arra, hogy a városfalak már elavultak: nem védik meg a várost, csak akadályozzák a fejlődését. A városfalak tudatos elbontása után felgyorsult Győr ipari és kulturális fejlődése is. A II. világháború alatt többször érte légitámadás a várost, de főként a hadiüzemeket próbálták támadni.

Nem csak Győr fejlődése és története meghatározó ebben a tájban, hiszen a Pannonhalmi bencés apátság már István király óta jelen van, alapítása az ő nevéhez fűződik. A fejlődése a török időkig töretlen volt, ekkor azonban többször el kellett menekülniük a szerzeteseknek.

Gönyű – mint a Duna menti útvonalak egyik állomása – már a római időkben is jelentős település volt. Az 1800-as évek végéig az Eszterházy család birtoka volt, a település lakói elsősorban mezőgazdaságból és a dunai halászatból éltek.

Történelmi használatok

Ki ne szeretne rejtélyes, régi kincskereső térképeket böngészni? Ezt még a kutatók is megteszik néha, hiszen a régi térképek fontos információt adnak arra, hogy éltek egykor az emberek, mire használták a tájat. A régi térképekből (katonai felmérések) látszik, hogy legelőket és nyílt homokfelszíneket, illetve a települések (Szent Iván, Hetse Puszta, Kis Szentjánosi Puszta, Nagy Szentjánosi Puszta, Őrkön, Gönyű stb.) környékén szántóföldeket ábrázol. Az egykor kiterjedt vizes élőhelyek sok embernek adtak menedéket és megélhetést, halászni pedig nem csak a folyókon, hanem a mocsarakban is lehetett ősi szerszámokkal, pl. csíkhalra varsával (vesszőből készült).

Az 1800-as évekig a térség használata kevésbé volt intenzív, a kisebb települések gyakran évtizedekre elnéptelenedtek, amivel a mezőgazdasági jellegű használat is megszűnt. A tájban élők eredetileg földműveléssel foglalkoztak, nagyban űzték a juhtenyésztést, virágzott a méhészet, és híresek voltak az olajpréselésről is. A 19. század elejétől folyamatosan tért hódított a szőlőművelés is.

A 18. századi térképekből látszik, hogy a Győr környéki táj alapvetően fátlan volt. Ha a 19. század közepén kirándulnánk ezen a tájon, már sokkal több erdővel találkoznánk, főleg az akác, nyár és fenyőtelepítések miatt. Ebben az időben egyre nagyobb területeket szántottak be, és megjelentek nagyobb foltokban a szőlők is. Mindez azt jelentette, hogy az egykor kiterjedt gyepek megfogyatkoztak. Az erdőtelepítések az 1950-es évekre nagyrészt megtörténtek, az erdővel borított területek elhelyezkedése és kiterjedése gyakorlatilag megegyezik a napjainkban ismerttel.

A tájat ma egyértelműen a mesterséges élőhelyek uralják, a beépített területek és a kialakult úthálózat a megmaradt természetes élőhelyeket gyakorlatilag elszigeteli egymástól.

Katonai tevékenység

A katonai használatnak külön története, hagyománya van!

A középkori várak és földvárak korszaka után fontos mérföldkő az ágyúgyár és a lőtér kialakítás a 20. század elején. A győri gépgyártás a világháborúk időszakában katonai terepjáró, vadászgépek és bombázó repülőképek gyártása irányába fordult.

A II. világháború után a magyar alakulatoknak el kellett hagyniuk a várost, a laktanyákba szovjet csapatok kerültek. A Magyar laktanya a hetvenes években épült újra, a gyakorlóteret innentől közösen használták a szovjet (északi oldal) és magyar csapatok (déli oldal). A lövészgödrök, lövészárkok, fedezékek egy része mind a mai napig látszik a gyakorlótér megmaradt részein.

Napjainkban a Magyar Honvédség alapvető törekvése, hogy katonai feladataikat a környezetre, természetre minimális hatást gyakorolva végezzék, csapataik nemzeti és nemzetközi gyakorlatozásai során. A győri–győrszentiváni lő- és gyakorlótér területére 2006-ban készült el a természetvédelmi kezelési-fenntartási terv. Ebben a meglévő értékek számbavételén kívül kiemelt feladat volt a honvédségi és természetvédelmi érdekek összehangolása.

HADGYAKORLAT VIDEÓ

Állatok

Szeretnéd jobban megismerni a tanösvény állatvilágát? Az alábbi izgalmas videókon keresztül sokat megtudhatsz a Bucka Barangoló tanösvény állatairól. Te már láttad őket?
 

Növények

Szeretnéd jobban megismerni a tanösvény növényvilágát? Az alábbi izgalmas videókon keresztül sokat megtudhatsz a Bucka Barangoló tanösvény értékeiről. Te már láttad őket?