Legyen a Fertő-Hanság Nemzeti Park segítségére! Jelentse be észrevételét!
Bécsi-domb Természetvédelmi Terület
ADATLAP
Törzskönyvi szám: | 303/TT/06 |
Védetté nyilvánítás éve: | 2006 |
Védetté nyilvánító jogszabály (ok): | 14/2006.(III.21.) KvVM rendelet |
Kiterjedése: | 7,8512 ha |
Ebből fokozottan védett: | 0 ha |
Érintett települések: | Sopron |
Elsőfokú természetvédelmi hatóság: | Győr-Moson-Megyei Kormányhivatal, Győri Járási Hivatal, Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Természetvédelmi Osztály |
A Bécsi-domb egy részének, részben átfedve az 1942-es védetté nyilvánítással Sopron városa 1999-ben megerősítette védettségét és helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította (33/1999. (XII.8.) önk. rendelet), majd a 2006-ban országos jelentőségű védett természeti terület lett Bécsi-domb TT néven.
A Bécsi-domb területének legnagyobb részét lejtősztyeprétek (Cleistogeno - Festucetum rupicolae) borítják, de kis kiterjedésben találunk sziklagyepeket (Medicagini - Festucetum valesiaceae) is. Az egykori fás legelőre ma már csak a hatalmas molyhos tölgyek (Quercus pubescens) és kocsánytalan tölgyek (Quercus petraea) utalnak. A gyepekben és a cserjések szegélyében gyakori védett faj a már említett szívlevelű gubóvirág mellett a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), az árlevelű len (Linum tenuifolium), a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) és tavaszi hérics (Adonis vernalis) a pusztai árvalányhaj (Stipa pennata), mellettük erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans), nagy ezerjófű (Dictamnus albus), szürkés ördögszem (Scabiosa canescens), prémes tárnicska (Gentianopsis ciliata), nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora), szártalan bábakalács (Carlina acaulis), szarvas hagyma (Allium carinatum) és tarka nőszirom (Iris variegata) fordul elő.
A területen előforduló gerinctelen fajok közül az idős tölgyeken élő, közösségi jelentőségű szarvasbogarat (Lucanus cervus) és a nagy hőscincért (Cerambyx cerdo) lehet kiemelni. A terület ritka, veszélyeztetett hüllőfaja a rézsikló (Coronella austriaca), mellette viszonylag gyakori a fürge gyík (Lacerta agilis) vagy a zöld gyík (Lacerta viridis). A magányos idős fákkal megszakított cserjések értékes madárvilágnak biztosítanak élőhelyet, mint a karvalyposzáta (Sylvia nisoria), fülemüle (Luscinia megarhynchos), sordély (Emberiza calandra) vagy a nyaktekercs (Jynx torquilla).
Az önálló természetvédelmi terület kialakításával sem az állami természetvédelemnek, sem Sopron város vezetőségének nem értek végett kötelezettségei, hiszen a természetvédelmi terület mellett további védelmet igénylő területek találhatók. A Virágvölgy beépítésével és a város nyugati terjeszkedésével ezek az értékes élőhelyek elszigetelődnek, rosszabb esetben el is pusztulhatnak. A Bécsi-domb természeti értékeinek megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása mindannyiunk felelőssége.
A területtel kapcsolatos további információk
A terület helyrajzi számai
A terület tulajdonosi viszonyai
A terület művelési ág szerinti megoszlása
Természetvédelmi kezelési terv
A területre vonatkozó fontosabb irodalmak
CSAPODY I. (1993): Florisztikai adatok Sopron környékéről. - Soproni Szemle 47: 318-322.
FÖLDVÁRY, M. (1935): Felsődunántúli természeti emlékek. Stádium. Budapest: 113p
GOMBOCZ E. (1906): Sopron vármegye növényföldrajza és flórája. - Mathematikai és Természettudományi Közlemények 28: 401-577.
IVÁNCSICS, A. (1995): A soproni Bécsi-domb, mint a Lajtai flórajárás jellegzetes hazai képviselője. – Szakdolgozat.