magyar english
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
FACEBOOK
Natura 2000 fenntartási tervek
Natura 2000 fenntartási tervek készítése és egyeztetése
(Fontos infromációk!)
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
Fertő-tavi Hidro-ökológiai Tájékoztató Rendszer
Természetvédelmi Információs Rendszer

 

AZ ÉV KIEMELT FAJAI -2014
FÁJAHALA
KÉTÉLTŰJEMADARA
 
Vadonleső
VARÁZSLATOS MAGYARORSZÁG
TAVASZI MADÁRLES
GPS kerékpáros útvonalak Sopron-Fertőd és Kapuvár-Beled kistérségek terültén
 
Feliratkozás hírlevélre
Kategoriák:
Név:
E-mail cím:
Szigetköz.eu
PaNaNet
» Természetvédelmi területek » Natura 2000 hálózat » HUFH30005 Hanság
HUFH30005 Hanság
 

A hansági Natura 2000 terület az Észak- és a Dél-Hanság, illetve a Tóköz (Barbacsi-tó és Fehértő környéke) megmaradt természetes élőhelyeit fedi le. A megmaradt természetes élőhelyek természetesen már csak a töredékét őrzik az egykori kiterjedt lápvilágnak, de a lecsapolások ellenére is számos közösségi jelentőségű természeti érték található itt.
Az előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek közül legnagyobb kiterjedésben mocsárréteket (6440) és kékperjés lápréteket (6410) találunk. Az egykori vízivilág a lecsapolások következtében csaknem teljesen eltűnt, de a Nemzeti Park élőhely-rekonstrukciós tevékenysége következtében ismét találunk nagy kiterjedésű vízfelületeket (3150 és 3160) a Hanságban. Kiemelkedő a hansági láperdők (91E0) és keményfás ligeterdők (91F0) jelentősége.
A Hanság legjelentősebb közösségi jelentőségű állatfaja a rákosi vipera (Vipera ursinii ssp. rakosiensis), amelynek a hansági állományon kívül csak a Kiskunságban maradtak fenn populációi. A kétéltűek közül gyakori a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus). Ritkán, de találkozhatunk a mocsári teknőssel (Emys orbicularis) is.
A hansági csatornákban, a tőzegbányák bányagödreiben maradtak meg a lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) és a díszes légivadász (Coenagrion ornatum) állományai, de itt él a lápi póc (Umbra krameri) és a vágócsík (Cobitis taenia) is.
A közösségi jelentőségű emlősfajok közül a vidra (Lutra lutra), a hód (Castor fiber), az északi pocok (Microtus oeconomus mehelyi) és a közönséges denevér (Myotis myotis) fordul elő a Hanságban. A lápréteken mára megritkult, de még élnek a vérfűboglárka (Maculinea teleius), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar) és a zanótboglárka (Maculinea nausithous) kisebb állományai.
A lecsapolásokat követően a nyílt vízfelületek csaknem teljesen megszűntek a Hanságban, így az ezekhez kötődő madárvilág is részben eltűnt. A NPI élőhely-rekonstukciós tevékenysége következtében azonban újra nagy tömegben jelentek meg a korábban megritkult fajok. A Nyirkai-Hany az elmúlt öt évben a vízimadár vonulás jelentős állomásává vált. Vonuláskor több ezres csapatokban jelenik meg a nyári lúd (Anser fabalis), a vetési lúd (Anser anser) és a nagy lilik (Anser albifrons). A Hanság jelentős fészkelője a szárcsa (Fulica atra), a szürke gém (Ardea cinerea), a vörös gém (Ardea purpurea), a nagy kócsag (Egretta alba) és a a törpegém (Ixobrychus minutus), de a jelölő fajok között megtaláljuk a harist (Crex crex), a pettyes vizicsibét (Porzana porzana), a rétisast (Haliaeetus albicilla), a dankasirályt (Larus ridibundus) vagy a bölömbikát (Botaurus stellaris).


A terület fontosabb adatai

  

 

Terület azonosítója: HUFH30005

 

Terület elnevezése: Hanság

 

Terület besorolása: kiemelt jelentőségű természetmegőrzésiterület

 

Terület kiterjedése: 13557,42 ha

 

 

Jelölő fajok:

 

Jelölő élőhelyek:

 

Érintett települések:

  • Acsalag
  • Bágyogszovát
  • Barbacs
  • Bősárkány
  • Csorna
  • Dör
  • Fehértó
  • Győrsövényház
  • Jánossomorja
  • Kapuvár
  • Károlyháza
  • Kimle
  • Kóny
  • Lébény
  • Maglóca
  • Markotabödöge
  • Osli
  • Rábatamási
  • Tárnokréti
  • Újrónafő
   
 
2009. 09. 04. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design