If you experience or see something of interest or unusual, please don’t hesitate to contact us. Thank you.
Nagycenk Linden Alley NR
.jpg)
The 250 years old linden alley starts at the Széchenyi Castle in Nagycenk and leads to the top of the hill row above Fertőboz. Its natural, cultural and landscape-architectural values were recognised already in the 1930-ies by Miksa Földváry and Károly Kaán. The Nagycenk Linden Alley was declared a protected site by the Hungarian Royal Minister of Agriculture in 1942.
The precise date of the planting time of the alley is not known, but it was presumably planted between 1754 and 1760 by Zyuzsanna Barkóczy, wife of Antal Széchenyi, builder of the Széchenyi Castle. At the same time as the castle was built she planted 645 Small-leaved Limes on both sides of the 2600 meter long and 40 meter wide road. The double tree row is a typical example of the so-called "allée vert", in the middle of which there grows a green stripe of grass, for the people only trod paths on the two roadsides. The popular horticultural motif was also an ideal site for promenades. At the end of the alley the sarcophagi of Béla Széchenyi, the elder son of István Szécheny and his wife Hanna Erdődy can be admired. The Nagycenk Linden Alley is natural monument in the first place, but the old, often decaying and hollow trees provide also a habitat for several protected species (bats, birds).
Bartha, D. et al. (2001): A Nagycenki hársfasor állapotfelvétele. Kutatási jelentés. Nyugat-Magyarországi Egyetem.
Gimes, E. (1974): Nagycenk útikalauz, Győr-Sopron megyei Idegenforgalmi Hivatal, Győr
Kriszt Gy. (1982): Nagycenk. Corvina Kiadó, Bp.
Majer, A. (1974): Szakvélemény a nagycenki hársfasor természetvédelmi jellegű teürlet fenntartási munkáiról.
Mesterházuy, Sz.T. (1975): A rekonstrukciós munka metodikája, Siófok
Ormos, I. (1967): A kerttervezés története és gyakorlata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
Örsi K. (1976): A nagycenki kastélykert története. Magyar Műemlékvédelem 1.: 4-12.
Örsi K. (1981): Nagycenk, Kastélypark. Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára.
Őrsi, K. (1972): Győr-Sopron megyei történeti kertek és az első, történeti kertekkel foglalkozó nemzetközi kolokvium. Magyar Műemlékvédelem.
Rapaics, R. (1940): Magyar kertek. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
Sallai I. (1999): Nagycenk. Magyar Lant 1999/10.
Soléndy, Sz. (1977): Idős fáink, fasoraink védelme. Kertgazdaság 9. (4.)
Varga G. – Juhász M. (1966): A nagycenki park ismertetése. Soproni Szemle 20(2).: 124-134.
Datasheet
| Register number: | 7/TT/42 |
| Beginning of protection: | 1942 |
| Védetté nyilvánító jogszabály (ok): | M. Kir. Földmívelésügyi Miniszter 80.855/1942. sz. rendelkezése 159/2007. (XII.27.) KvVM rendelet (megerősítés |
| Area: | 11,0929 ha |
| of which strictly protected: | 0 ha |
| Settlements included: | Hidegség, Nagycenk |
| Conservation authority of the first instance: | Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség |
The 250 years old linden alley starts at the Széchenyi Castle in Nagycenk and leads to the top of the hill row above Fertőboz. Its natural, cultural and landscape-architectural values were recognised already in the 1930-ies by Miksa Földváry and Károly Kaán. The Nagycenk Linden Alley was declared a protected site by the Hungarian Royal Minister of Agriculture in 1942.The precise date of the planting time of the alley is not known, but it was presumably planted between 1754 and 1760 by Zyuzsanna Barkóczy, wife of Antal Széchenyi, builder of the Széchenyi Castle. At the same time as the castle was built she planted 645 Small-leaved Limes on both sides of the 2600 meter long and 40 meter wide road. The double tree row is a typical example of the so-called "allée vert", in the middle of which there grows a green stripe of grass, for the people only trod paths on the two roadsides. The popular horticultural motif was also an ideal site for promenades. At the end of the alley the sarcophagi of Béla Széchenyi, the elder son of István Szécheny and his wife Hanna Erdődy can be admired. The Nagycenk Linden Alley is natural monument in the first place, but the old, often decaying and hollow trees provide also a habitat for several protected species (bats, birds).
Literature regarding the area (in Hungarian)
Balogh, A. (1968): Magyarország nevezetes fái. Mezőgazdasági Kiadó,BudapestBartha, D. et al. (2001): A Nagycenki hársfasor állapotfelvétele. Kutatási jelentés. Nyugat-Magyarországi Egyetem.
Gimes, E. (1974): Nagycenk útikalauz, Győr-Sopron megyei Idegenforgalmi Hivatal, Győr
Kriszt Gy. (1982): Nagycenk. Corvina Kiadó, Bp.
Majer, A. (1974): Szakvélemény a nagycenki hársfasor természetvédelmi jellegű teürlet fenntartási munkáiról.
Mesterházuy, Sz.T. (1975): A rekonstrukciós munka metodikája, Siófok
Ormos, I. (1967): A kerttervezés története és gyakorlata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
Örsi K. (1976): A nagycenki kastélykert története. Magyar Műemlékvédelem 1.: 4-12.
Örsi K. (1981): Nagycenk, Kastélypark. Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára.
Őrsi, K. (1972): Győr-Sopron megyei történeti kertek és az első, történeti kertekkel foglalkozó nemzetközi kolokvium. Magyar Műemlékvédelem.
Rapaics, R. (1940): Magyar kertek. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
Sallai I. (1999): Nagycenk. Magyar Lant 1999/10.
Soléndy, Sz. (1977): Idős fáink, fasoraink védelme. Kertgazdaság 9. (4.)
Varga G. – Juhász M. (1966): A nagycenki park ismertetése. Soproni Szemle 20(2).: 124-134.
