A pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzése az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv stratégiai intézkedéseinek megvalósításával

A pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzése az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv stratégiai intézkedéseinek megvalósításával

 

Projekt kódja: LIFE17 IPE/HU/000018
Projekt időtartam: 2019. január 1. – 2026. december 31.
Vezető kedvezményezett: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Összköltségvetés: 17 258 307 €
FHNPI összköltségvetése: 647 929 €
Európai uniós támogatás: 60%
 
A GRASSLAND-HU LIFE IP-t a magyar kormány kezdeményezte kormányzati és nem kormányzati partnerek bevonásával, amelyet 15 partner valósít meg. Elősegíti a PAF (Prioritised Action Framework) speciális végrehajtását a gyepterületekre összpontosítva. A LIFE IP elsősorban a természetközeli gyepterületekre összpontosít, amelyeken jelentősek az aktív beavatkozást és az élőhely - gazdálkodást igénylő védelmi intézkedések, hogy fenntartható legyen a kedvező természetességi állapot. A projekt kiterjed minden gyepterület minden élőhelytípusára, amelyek jelentőséggel bírnak Magyarországon.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság projektben vállalt feladatai szorosan összefüggnek a Budapest Erdőgazdaság Zrt. tervezett akcióival.
A projektterület Győrtől keletre fekszik a még aktív katonai kiképzés területén. HUFH20009 Gönyűi-homokvidék kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület (2881,29 ha). A projektterület kiterjedése a konkrét beavatkozást igénylő cselekvésekre 280 ha. Az egész terület a Magyar Állam tulajdonában van, egy része a Honvédelmi Minisztérium (gazdálkodó a Budapest Erdőgazdálkodási Zrt.), más része a Budapest Erdőgazdálkodási Zrt. vagyonkezelésében van.

A konkrét beavatkozást igénylő feladatok:

A projektterületen felhagyott anyagnyerő helyen egy vizes élőhely alakult ki, melynek merőleges oldalán korábban gyurgyalagok és parti fecskék fészkeltek. A tó a terület legértékesebb vizes élőhelye, amely a vízszint csökkenése ellenére is állandó vízborítású. A probléma az, hogy a kevésbé csapadékos években a kisebb vízfelületek korán kiszáradnak, így a kétéltűek új generációja gyakran elpusztul. A gyurgyalagok fészkelése már évekkel ezelőtt lehetetlenné vált a megfelelő partfal hiánya miatt. A helyreállítás során a legfontosabb feladat az, hogy egyesítse a különálló kisebb tavakat egy változó vízmélységű tóba, hogy megelőzze a korai kiszáradást. A helyreállítás során kb. 300 m hosszú függőleges partfal kialakítására is sor kerül, mely fészkelésre alkalmas a korábban említett fajok számára.

A lakott területek közelsége miatt jelentős az illegális hulladék lerakása. A feltárt hulladék nagy része építési hulladék, kisebb része kommunális hulladék (~1200 m3), melynek összegyűjtése és elszállítása is megvalósul a projekt keretében.

A terület egy jelentős részén a katonai használat után visszamaradt terepakadályok felhasználásával illegális motokrossz pályát alakítottak ki, így a terepakadályok közötti természetes vegetáció gyakorlatilag megsemmisült. A nyílt talajfelszíneken özönfajok telepedtek meg, és jelentős az illegális hulladék elhelyezése is. Ezen a területen földmunkagépekkel vissza alakítják a természetes felszíni formákat. A bolygatott területet a magvetést követően évente kétszer kaszálják a füvesedés elősegítése és a gyomosodás megakadályozása érdekében.

A gyakorlótér területén a természetvédelmi cél a területen őshonos fa- és cserjecsoportokkal tagolt gyep fenntartása, illetve kialakítása. Természetvédelmi cél a területen szinte mindenhol előforduló özönnövények visszaszorítása, melynek érdekében irtási tevékenység fog megvalósulni. A hosszú távú fenntartás pedig a legeltetési infrastruktúra kialakításával oldható meg.

A beavatkozást igénylő feladatokat a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. hajtja végre a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakfelügyelete mellett.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság további feladatai a projekt során:

Az Igazgatóság egy részletes alapállapot felmérést készít, amely a helyreállítási intézkedések szempontjából releváns növény- és állatfajokat céloz meg. A felmérések célja, hogy a beavatkozások előtt felmérje a jelenlegi állapotot, hogy az elért eredményekre vonatkozóan referenciát biztosítson.

Az Igazgatóság a monitoring keretében a projektalkalmazottak és külső szakértők bevonásával a konkrét beavatkozást igénylő akciók (pl.: özönnövények visszaszorítás, legeltetés hatásai és hatékonysága) eredményességét vizsgálja a kijelölt növény- és állatfajok tekintetében. A projekt végén (2026) élőhelytérképet készítünk az egész Natura 2000 területről.

A projekt többek között egy országos hálózat kiépítését tűzte ki céljául. A Grassland Conservation Management Advisory Service (GCMAS) tanácsadói szolgálat keretében 2 fő diplomás, teljes munkaidős (új státusz) alkalmazott felvételét tervezi az Igazgatóság. Fő feladatuk a helyi gazdálkodókkal való kapcsolatfelvétel és tanácsadás, a Natura 2000-hez kapcsolódó információk terjesztése.

A projekt megvalósítása során sor kerül az Igazgatóság honlapjának fejlesztésére, a projektre vonatkozó online tartalmat folyamatos frissítésére. Film készül a kisalföldi meszes homokpuszta természeti értékeiről. A projekthelyszínen tanösvény kerül kialakításra. Az Igazgatóság projektmenedzsere részt vesz a központilag tervezett kiadványok, valamint az önálló kiadványok készítésében (többek között a Natura 2000 gazdálkodási tervek kivonatai a gazdálkodók részére, kiadvány készítése a katonaság részére).

 
További információk a projekt honlapján elérhetők: www.grasslandlifeip.hu 

 

A kutatások rövid összefoglalói

 

Alapállapot felmérés védett és inváziós növényfajok tekintetében a Gönyűi-homokvidék projektterületen

„A pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzése az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv stratégiai intézkedéseinek megvalósításával (GRASSLAND-HU-LIFE-IP)” című projektet Igazgatóságunk részvételével 15 partner valósítja meg. A projektterület Győrtől keletre fekszik a még aktív katonai kiképzés területén. HUFH20009 Gönyűi-homokvidék kiemelt természetvédelmi terület.
A projekt keretében Igazgatóságunk többek között egy részletes alapállapot felmérést hajt végre, melynek célja, hogy a beavatkozások előtt adjon tájékoztatást a jelenlegi állapotról. Ezt követően kétévente monitorozzuk a konkrét beavatkozást igénylő akciók eredményességét. Várhatóan a helyreállítási beavatkozások következtében nő a homoki gyepek kiterjedése és javul a meglévő, degradált gyepek természetessége.
A növényzet részletes változásainak vizsgálatához 10 állandó mintavételi hely került kijelölésre. Az 50 m × 50 m-es kvadrátokon belül 20 kisebb, 1 m × 1 m-es mintavételi helyet vettünk fel. Az állandó mintavételi helyek a talajfelszíni és egyenesszárnyú fauna felmérésére kijelölt helyszínek is. A mintavételi helyek úgy kerültek kijelölésre, hogy reprezentálják a teljes területet. Ezek eredményeiről a következő kutatási jelentésben számolunk be. A kvadrátok érintik a földmunkák helyszíneit, a jó természetességi állapotú homoki gyepeket (referencia), az inváziós növények által fertőzött területeket, valamint a meglévő degradált gyepeket.
A beavatkozások előtt a projekt teljes területén felmértük a védett növényfajok populációit. A módszer a terület szisztematikus bejárása, ponttérképezéssel a fajok pontos egyedszámának megadása, illetve tömeges megjelenés esetén a becslése. Az inváziós növények esetében a pont-térképezés a fajok jelenlétére és/vagy az elterjedés méretére (nm) összpontosult. Az így szerzett adatok referenciául szolgálnak a beavatkozások eredményességének vizsgálatához, valamint fontos információkat nyújtanak a munkatervezéshez. Jelen tanulmány ezt hivatott bemutatni.


A 2019-es felmérés során 2425 felvételezési pont került rögzítésre. A terület egy jelentős részét a tavaszi aszpektusban, egy részét pedig a nyári időszakban sikerült szisztematikusan bejárni. 2020-ban a felmérés folytatódik.
A projektterület leggyakoribb néhol tömeges védett növényei a csajkavirág (Oxytropis pilosa), és a homoki fátyolvirág (Gypsophila arenaria). Jelentős, stabil állománya van a tavaszi héricsnek (Adonis vernalis), a pusztai árvalányhajnak (Stipa pennata), a budai imolának (Centaurea sadleriana), és a kései szegfűnek (Dianthus serotinus). Ritka és megjelenésében sem tömeges védett fajai a homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium), a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), az árlevelű len (Linum tenuifolium), a homoki nőszirom (Iris arenaria), az agár sisakoskosbor (Anacamptis morio), valamint a vitézkosbor (Orchis militaris). A terület növényritkaságai az apró nőszirom (Iris pumila), a szártalan csüdfű (Astragalus exscapus), a tojásdad békakonty (Neottia ovata), a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) és a méhbangó (Ophrys apifera).
A lágyszárú inváziós fajok közül a legjelentősebb a magas aranyvessző (Solidago gigantea), míg a fás szárúak közül a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a bálványfa (Ailanthus altissima). További inváziós fajok a területen a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), a selyemkóró (Asclepias syriaca), a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) és az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia).

A teljes tanulmány letölthető ITT!

A talajfelszíni- és egyenesszárnyú fauna alapállapot felmérése a Gönyűi-homokvidék projektterületen

 
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a „Long term conservation of Pannonian grasslands and related habitats through the implementation of PAF strategic measures” című Life Integrált Projekt keretében megbízta az Acrida Természetvédelmi Kutató Betéti Társaságot a talajfelszíni és egyenesszárnyú fauna alapállapot vizsgálatával. A 2019. év eredményeit részletesen a “Talajfelszíni és egyenesszárnyú fauna vizsgálata a Kisalföldi LIFE-IP GRASSLAND-HU project területén” című tanulmány mutatja be, melyet az alábbiakban foglalunk össze.
1. ábra: A mintavételi területek
 
A kutatás fő célja a projekt során elvégzésre kerülő természetvédelmi helyreállítási munkáknak a talajfelszíni, valamint egyenesszárnyú faunára és közösségekre gyakorolt hatásainak ökológiai vizsgálata. A beavatkozások hatásait bemutató későbbi (2022., 2024. és 2026. évi) vizsgálatok megalapozása volt a 2019. évi alapállapot-felmérés. A várható hipotézis szerint (1) A tervezett helyreállítási munkálatok következtében nő a homoki gyepek kiterjedése, ezáltal javul a meglévő, degradált gyepek talajfelszíni és egyenesszárnyú közösségeinek természetességi állapota, (2) A tervezett beavatkozások következtében növekszik a magyar futrinka számára alkalmas élőhelyek kiterjedése, ami a lokális állományok egyedszám-növekedését vonja magával.
Indikátor szervezetekként a magyar futrinka (Carabus hungaricus), a talajfelszíni ízeltlábúak egyes csoportjai, valamint az egyenesszárnyúak kerültek kijelölésre. Tapasztalatok alapján a kiválasztott csoportok jól indikálják az élőhelyek állapotában bekövetkező változásokat. A kutatásoknak a talaj-, valamint a vegetáció bizonyos alapparamétereire vonatkozó vizsgálatok is a részét képezték.Magyar futrinka
 
A talajtani vizsgálatok alapján a homoki gyepek rekonstrukciója az INV04, INV05, INV08 és GY11 elnevezésű kvadrátok területén (1. ábra) kisebb eséllyel valósítható meg, mint a többi területen, melyek talajtani szempontból alkalmasabbnak látszanak jó természetességi állapotú homoki gyepek létrehozásához. A vizsgálati területek között – az aktuális növényzetszerkezet szempontjából – gyepes (GY03, GY09), cserjésedő gyepes (REF01, GY10, INV07), parlag jellegű gyomvegetáció által uralt (FM02, GY11), valamint alapvetően fás vegetációval fedett (INV04, INV05, INV06, INV08) egyaránt előfordul.
 
A magyar futrinkát (2. ábra) az alapfelvételezés során egy zárt, erősen árnyékolt idegenhonos faültetvény (INV06) kivételével valamennyi élőhelyről sikerült kimutatni. A pozitív fogási eredmények azonban jelentősebb területi különbségeket mutattak. A jelenleg fiatal fás vegetációval borított területeken csupán egy-egy véletlenszerű előfordulást rögzítettek. A gyepfoltokkal tagolt cserjésben már egyértelműen stabil volt a jelenléte, de a gyakorisága a nyílt élőhelyeken az átlagos fogási értéknek a többszörösét mutatta.
 
A területen 59 talajfelszíni pókfaj jelenlétét írtuk le. Az előkerült fajok között szerepelt a védett bikapók (Eresus kollari) (3. ábra) és a homoki karakterfajnak számító szürkefoltos kövipók (Berlandina cinerea). A vizsgálatok alapján a REF01 és a FM02 mintavételi területeken előforduló pókok száraz gyepek és erdősztyeppek fajai. A GY03 és GY10 mintavételi területeken a fogásokban már érdemi részesedéssel voltak jelen a természetközeli száraz gyepek, a homokpuszták fajai. Az INV07 és GY09 mintavételi területeken főképp a régióban ritka, vagy szórványos gyepi fajok kerültek elő. A GY11 rosszabb természetességi állapotát jelzi a zavart élőhelyek fajainak magas aránya. Az INV04 és INV05 mintavételi területeken a kisalföldi meszes homoki erdők fajai jellemzőek, míg a INV06 és INV08 élőhelyeknek a karakterét az erdei fajok adják.
 
A talajcsapdával gyűjtött bogáranyagból összesen 57 faj került elő. A fogott fajok közül a védett bőrfutrinka (Carabus coriaceus) és a védett, NATURA 2000-es szarvas álganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) került elő. Az alapállapotfeltárás során a leggyakoribb fajnak a talajfelszínen élő egérszínű estbogár (Colon murinum) bizonyult. A ritka fajok közül a berki közfutó (Amara littorea), a buzogányos nádfutó (Demetrias atricapillus), a kétgödrös trágyabogár (Diastictus vulneratus), a fényes tolvajbogár (Dignomus nitidus) és a bunkósszőrű éjiormányos (Trachyphloeus scabriculus) előkerülése emelendő ki. A bogáregyüttesek szerkezeti jellemzői alapján a REF01, FM02, GY03, GY09, GY10, INV04, INV05, INV07 nem voltak elkülöníthetők. A két inváziós fásszárúval borított terület (INV06 és INV08) az előkerült bogárfajok alacsony faj- és egyedszáma tekintetében a legrosszabb természetességi állapotúak.
 
A hangyafaunára vonatkozó megalapozó vizsgálatok során 22 faj jelenlétét mutattuk ki. Az előkerült fajok között egy védett fészkű faj, az erdei vöröshangya (Formica rufa) szerepelt. A hangyaközösségekre vonatkozó eredmények alapján a REF01 területén feltárt hangyaközösség jó természetességi állapotú, a homoki élőhelyek referenciájának tekinthető. Az INV07 kvadrát szintén természetközeli állapotú, az FM02 közepes természetességű. A hangyák jelzései alapján a GY03, GY09, GY10, GY11 karakterét a féltermészetes állapotú, pionír jellemvonásokat is mutató közösség adja. Az INV06 kvadrát területének hangya-együttese erdei jellegű élőhelyre, az INV08 erdő-gyep átmenetet, az INV04 és INV05 foltok pedig jellegtelen és nyílt erdei, erdőszegély helyzetű élőhelyekre utalnak.
 
Az egyenesszárnyú faunára vonatkozó vizsgálatok során 24 faj jelenlétét mutattuk ki. Az előkerült fajok közül egy volt védett (Calliptamus barbarus), öt számított homoki karakterfajnak: a homoki olaszsáska (Calliptamus barbarous), a karcsú rétisáska (Euchorthippus pulvinatus), a Fischer rétisáska (Stenobothrus fischeri), a homokpusztai szöcske (Montana montana) és a szalagos sáska (Oedaleus decorus). A feltárt egyenesszárnyú-együttesek közül a legnagyobb gyakoriságot és a homoki karakterfajok legmarkánsabb jelentétét a GY09 mintavételi terület mutatta. A GY10-es és GY11-es mintavételi terület együtteseinek karakterét a magasabb egyenesszárnyú-gyakoriság, de a homoki karakterfajok hiánya adta. A REF01 és GY03 kvadrátok területén feltárt együttes-típus szintén jelentősebb összgyakoriságra, de emellett a homoki karakterfajok mérsékelt jelenlétére épült. Az FM02 és INV07 kvadrátok együtteseit kis egyedszámú és általános szárazgyepi fajokra épülő együttesek jellemezték. Az INV04, INV05, INV06 és INV08 kvadrátok területén csupán erdei aljnövényzetben és cserjeszintben előforduló fajok vannak jelen kis egyedszámban.