A pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzése az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv stratégiai intézkedéseinek megvalósításával

A pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzése az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv stratégiai intézkedéseinek megvalósításával

 

Projekt kódja: LIFE17 IPE/HU/000018
Projekt időtartam: 2019. január 1. – 2026. december 31.
Vezető kedvezményezett: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Összköltségvetés: 17 258 307 €
FHNPI összköltségvetése: 647 929 €
Európai uniós támogatás: 60%
 
A GRASSLAND-HU LIFE IP-t a magyar kormány kezdeményezte kormányzati és nem kormányzati partnerek bevonásával, amelyet 15 partner valósít meg. Elősegíti a PAF (Prioritised Action Framework) speciális végrehajtását a gyepterületekre összpontosítva. A LIFE IP elsősorban a természetközeli gyepterületekre összpontosít, amelyeken jelentősek az aktív beavatkozást és az élőhely - gazdálkodást igénylő védelmi intézkedések, hogy fenntartható legyen a kedvező természetességi állapot. A projekt kiterjed minden gyepterület minden élőhelytípusára, amelyek jelentőséggel bírnak Magyarországon.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság projektben vállalt feladatai szorosan összefüggnek a Budapest Erdőgazdaság Zrt. tervezett akcióival.
A projektterület Győrtől keletre fekszik a még aktív katonai kiképzés területén. HUFH20009 Gönyűi-homokvidék kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület (2881,29 ha). A projektterület kiterjedése a konkrét beavatkozást igénylő cselekvésekre 280 ha. Az egész terület a Magyar Állam tulajdonában van, egy része a Honvédelmi Minisztérium (gazdálkodó a Budapest Erdőgazdálkodási Zrt.), más része a Budapest Erdőgazdálkodási Zrt. vagyonkezelésében van.

A konkrét beavatkozást igénylő feladatok:

A projektterületen felhagyott anyagnyerő helyen egy vizes élőhely alakult ki, melynek merőleges oldalán korábban gyurgyalagok és parti fecskék fészkeltek. A tó a terület legértékesebb vizes élőhelye, amely a vízszint csökkenése ellenére is állandó vízborítású. A probléma az, hogy a kevésbé csapadékos években a kisebb vízfelületek korán kiszáradnak, így a kétéltűek új generációja gyakran elpusztul. A gyurgyalagok fészkelése már évekkel ezelőtt lehetetlenné vált a megfelelő partfal hiánya miatt. A helyreállítás során a legfontosabb feladat az, hogy egyesítse a különálló kisebb tavakat egy változó vízmélységű tóba, hogy megelőzze a korai kiszáradást. A helyreállítás során kb. 300 m hosszú függőleges partfal kialakítására is sor kerül, mely fészkelésre alkalmas a korábban említett fajok számára.

A lakott területek közelsége miatt jelentős az illegális hulladék lerakása. A feltárt hulladék nagy része építési hulladék, kisebb része kommunális hulladék (~1200 m3), melynek összegyűjtése és elszállítása is megvalósul a projekt keretében.

A terület egy jelentős részén a katonai használat után visszamaradt terepakadályok felhasználásával illegális motokrossz pályát alakítottak ki, így a terepakadályok közötti természetes vegetáció gyakorlatilag megsemmisült. A nyílt talajfelszíneken özönfajok telepedtek meg, és jelentős az illegális hulladék elhelyezése is. Ezen a területen földmunkagépekkel vissza alakítják a természetes felszíni formákat. A bolygatott területet a magvetést követően évente kétszer kaszálják a füvesedés elősegítése és a gyomosodás megakadályozása érdekében.

A gyakorlótér területén a természetvédelmi cél a területen őshonos fa- és cserjecsoportokkal tagolt gyep fenntartása, illetve kialakítása. Természetvédelmi cél a területen szinte mindenhol előforduló özönnövények visszaszorítása, melynek érdekében irtási tevékenység fog megvalósulni. A hosszú távú fenntartás pedig a legeltetési infrastruktúra kialakításával oldható meg.

A beavatkozást igénylő feladatokat a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. hajtja végre a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakfelügyelete mellett.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság további feladatai a projekt során:

Az Igazgatóság egy részletes alapállapot felmérést készít, amely a helyreállítási intézkedések szempontjából releváns növény- és állatfajokat céloz meg. A felmérések célja, hogy a beavatkozások előtt felmérje a jelenlegi állapotot, hogy az elért eredményekre vonatkozóan referenciát biztosítson.

Az Igazgatóság a monitoring keretében a projektalkalmazottak és külső szakértők bevonásával a konkrét beavatkozást igénylő akciók (pl.: özönnövények visszaszorítás, legeltetés hatásai és hatékonysága) eredményességét vizsgálja a kijelölt növény- és állatfajok tekintetében. A projekt végén (2026) élőhelytérképet készítünk az egész Natura 2000 területről.

A projekt többek között egy országos hálózat kiépítését tűzte ki céljául. A Grassland Conservation Management Advisory Service (GCMAS) tanácsadói szolgálat keretében 2 fő diplomás, teljes munkaidős (új státusz) alkalmazott felvételét tervezi az Igazgatóság. Fő feladatuk a helyi gazdálkodókkal való kapcsolatfelvétel és tanácsadás, a Natura 2000-hez kapcsolódó információk terjesztése.

A projekt megvalósítása során sor kerül az Igazgatóság honlapjának fejlesztésére, a projektre vonatkozó online tartalmat folyamatos frissítésére. Film készül a kisalföldi meszes homokpuszta természeti értékeiről. A projekthelyszínen tanösvény kerül kialakításra. Az Igazgatóság projektmenedzsere részt vesz a központilag tervezett kiadványok, valamint az önálló kiadványok készítésében (többek között a Natura 2000 gazdálkodási tervek kivonatai a gazdálkodók részére, kiadvány készítése a katonaság részére).

 
További információk a projekt honlapján elérhetők: www.grasslandlifeip.hu 

 

Alapállapot felmérés védett és inváziós növényfajok tekintetében a Gönyűi-homokvidék projektterületen

„A pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzése az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv stratégiai intézkedéseinek megvalósításával (GRASSLAND-HU-LIFE-IP)” című projektet Igazgatóságunk részvételével 15 partner valósítja meg. A projektterület Győrtől keletre fekszik a még aktív katonai kiképzés területén. HUFH20009 Gönyűi-homokvidék kiemelt természetvédelmi terület.
A projekt keretében Igazgatóságunk többek között egy részletes alapállapot felmérést hajt végre, melynek célja, hogy a beavatkozások előtt adjon tájékoztatást a jelenlegi állapotról. Ezt követően kétévente monitorozzuk a konkrét beavatkozást igénylő akciók eredményességét. Várhatóan a helyreállítási beavatkozások következtében nő a homoki gyepek kiterjedése és javul a meglévő, degradált gyepek természetessége.
A növényzet részletes változásainak vizsgálatához 10 állandó mintavételi hely került kijelölésre. Az 50 m × 50 m-es kvadrátokon belül 20 kisebb, 1 m × 1 m-es mintavételi helyet vettünk fel. Az állandó mintavételi helyek a talajfelszíni és egyenesszárnyú fauna felmérésére kijelölt helyszínek is. A mintavételi helyek úgy kerültek kijelölésre, hogy reprezentálják a teljes területet. Ezek eredményeiről a következő kutatási jelentésben számolunk be. A kvadrátok érintik a földmunkák helyszíneit, a jó természetességi állapotú homoki gyepeket (referencia), az inváziós növények által fertőzött területeket, valamint a meglévő degradált gyepeket.
A beavatkozások előtt a projekt teljes területén felmértük a védett növényfajok populációit. A módszer a terület szisztematikus bejárása, ponttérképezéssel a fajok pontos egyedszámának megadása, illetve tömeges megjelenés esetén a becslése. Az inváziós növények esetében a pont-térképezés a fajok jelenlétére és/vagy az elterjedés méretére (nm) összpontosult. Az így szerzett adatok referenciául szolgálnak a beavatkozások eredményességének vizsgálatához, valamint fontos információkat nyújtanak a munkatervezéshez. Jelen tanulmány ezt hivatott bemutatni.


A 2019-es felmérés során 2425 felvételezési pont került rögzítésre. A terület egy jelentős részét a tavaszi aszpektusban, egy részét pedig a nyári időszakban sikerült szisztematikusan bejárni. 2020-ban a felmérés folytatódik.
A projektterület leggyakoribb néhol tömeges védett növényei a csajkavirág (Oxytropis pilosa), és a homoki fátyolvirág (Gypsophila arenaria). Jelentős, stabil állománya van a tavaszi héricsnek (Adonis vernalis), a pusztai árvalányhajnak (Stipa pennata), a budai imolának (Centaurea sadleriana), és a kései szegfűnek (Dianthus serotinus). Ritka és megjelenésében sem tömeges védett fajai a homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium), a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), az árlevelű len (Linum tenuifolium), a homoki nőszirom (Iris arenaria), az agár sisakoskosbor (Anacamptis morio), valamint a vitézkosbor (Orchis militaris). A terület növényritkaságai az apró nőszirom (Iris pumila), a szártalan csüdfű (Astragalus exscapus), a tojásdad békakonty (Neottia ovata), a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) és a méhbangó (Ophrys apifera).
A lágyszárú inváziós fajok közül a legjelentősebb a magas aranyvessző (Solidago gigantea), míg a fás szárúak közül a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a bálványfa (Ailanthus altissima). További inváziós fajok a területen a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), a selyemkóró (Asclepias syriaca), a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) és az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia).

A teljes tanulmány letölthető ITT!