Épületlakó denevérek vizsgálata
Európában az elmúlt évtizedekben a denevérek állománya csökkenő tendenciát mutat. Ezt felismerve több nemzetközi egyezmény jött létre e fajok védelme érdekében. Mivel a hazai fajok jelentős része vándorló faj, ezért a Bonni egyezmény részeként létrejött „Megállapodás az Európai Denevérfajok populációinak védelméről” egyezményhez hazánk is csatlakozott, amelyet 1994-ben hirdettek ki. Jelenleg 28 faj fordul elő hazánkban, ebből a 13/2001. KöM rendelet alapján 8 fokozottan védett, 18 pedig védett. A Berni egyezmény értelmében minden európai denevérfaj fokozottan védett (II. függelék), kivéve a törpedenevért, amely védett státusú (III. függelék). Az elmúlt 10 év adatait vizsgálva azt láthatjuk, hogy a természetvédelmi szempontból több faj – pl.: a hegyesorrú denevér (Myotis blythi), a közönséges késeidenevér (Eptescicus serotinus) és a kis patkósorrú denevér (Rhinolophus hipposideros) – állománynagysága rohamosan csökken. Ennek lehetséges veszélyére Papp Károly már 1997-ben felhívta a figyelmet, különböző veszélyeztető tényezők megnevezésével.
Téma azonosító: | fh-denep |
Természetvédelmi kutatás típusa: | Faunisztikai alapállapot felmérés |
Vizsgált taxon: | Chiroptera |
Felmérés tervezett gyakorisága: | 3 évente |
Felmérések éve: | 1997*, 2006, 2007, 2008, 2015, 2016 |
Állandó mintavételi helyek száma: | > 200 |
Az épületlakó denevérek
Egyes denevérfajok kifejezetten kötődnek emberi építményekhez, elsősorban nagyobb épületpadlásokhoz, ahol esetenként igen jelentős kolóniákat alkothatnak. Az épületlakó denevérek hagyományosan régi magtárakhoz, templomokhoz, kastélyokhoz kötődnek, de jelentős állományok élhetnek szigeteletlen panelépületek réseiben, olykor korábban szigetelt épületek szigetelése alatt. Az ilyen búvóhelyek kiemelten veszélyeztetettek az ember közelsége miatt, így sokszor akarva vagy akaratlanul is veszélybe kerülhetnek.A természetvédelem számára ezért különösen fontos, hogy a védendő kolóniák felderítésre kerüljenek és az azonosított épületek kezelőivel való egyeztetések és a kapcsolattartás biztosítsa a kolóniák fennmaradását.
Fertőrákos: Püspöki palota
A vizsgált épületlakó denevérek bemutatása
- Közönséges denevér (Myotis myotis)
- Közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus)
- Szürke hosszúfülű– denevér (Plecotus austriacus)
- Közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus)
- Hegyesorrú denevér (Myotis blythi)
- Kis patkósorrú denevér (Rhinolophus hipposideros)
- Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus)
- Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula)
Hegyesorrú és közönséges denevérek (Cirák) Fotó: Kugler Péter
A kutatás célja
A kutatás során a legfontosabb céljaink, hogy- a potenciális, denevérek számára alkalmas épületeket azonosítsuk,
- az ott élő denevérkolóniákról pontos előfordulási adatokkal rendelkezzünk,
- feltárjuk a veszélyeztető tényezőket (pl. ragadozók), problémákat (pl. várható felújítás)
- tájékoztassuk az épületek tulajdonosait és kezelőit, lehetőség szerint együttműködést alakítsunk ki.
Hogyan is csináljuk a felmérést?
A kutatást megelőzően a korábbi tapasztalatok és megfigyelések, illetve a helyi lakosok segítségével összegyűjtjük a településen denevérek számára potenciálisan alkalmas helyeket. A templomokat, kastélyokat és az önkormányzati kezelésben lévő épületeket igyekszünk mindenhol átnézni.
A tényleges felmérést a kölyöknevelés időszaka alatt egészen a kolóniák felbomlásáig végezzük, ami általában június 15. és augusztus 15. közötti időszakra esik. A denevérek megtalálásában a vizuális és akusztikus tájékozódás egyaránt fontos. A gyakorlati módszer a templomok és épületek padlásának átvizsgálásakor, hogy egy erős fényű lámpával átvilágítjuk a denevérek által kedvelt összes tartózkodási helyet, de lehetőleg minél kevesebb ideig, a túlzott zavarás elkerülése végett. A felmérés része a fotódokumentáció készítése is, mely nagy egyedszámú kolóniáknál később, a fénykép alapján megkönnyíti az egyedek pontos megszámlálását.
A felméréskor a populáció alapadatain (faj, becsült egyedszám, a fiatalok száma) kívül adatokat gyűjtünk az épületekről (tető típusa, fedés módja, nyílások) és a környezetükről (pl. van-e díszvilágítás) is.
Az állományok változásainak kimutatás érdekében a nagyobb kolóniákat évente, a kisebbeket háromévente keressük fel.
A tényleges felmérést a kölyöknevelés időszaka alatt egészen a kolóniák felbomlásáig végezzük, ami általában június 15. és augusztus 15. közötti időszakra esik. A denevérek megtalálásában a vizuális és akusztikus tájékozódás egyaránt fontos. A gyakorlati módszer a templomok és épületek padlásának átvizsgálásakor, hogy egy erős fényű lámpával átvilágítjuk a denevérek által kedvelt összes tartózkodási helyet, de lehetőleg minél kevesebb ideig, a túlzott zavarás elkerülése végett. A felmérés része a fotódokumentáció készítése is, mely nagy egyedszámú kolóniáknál később, a fénykép alapján megkönnyíti az egyedek pontos megszámlálását.
A felméréskor a populáció alapadatain (faj, becsült egyedszám, a fiatalok száma) kívül adatokat gyűjtünk az épületekről (tető típusa, fedés módja, nyílások) és a környezetükről (pl. van-e díszvilágítás) is.
Az állományok változásainak kimutatás érdekében a nagyobb kolóniákat évente, a kisebbeket háromévente keressük fel.
A 2015-2016-ban felmért települések
Az eddigi eredmények
Az Európában tapasztalható tendenciák sajnos térségünket sem kerülik el. Az 1995/1996-os felmérésben vizsgált épületek jelentős részéből eltűntek a denevérek, ami részben az épületek nem denevérbarát felújításának köszönhető.A közönséges késeidenevér és a kis patkósdenevér állománya szinte mindenhol jelentősen csökkent, a közönséges denevér esetében szintén állománycsökkenés tapasztalható. A szürke hosszúfülű-denevér állományában nem tapasztaltunk jelentős változást. Kedvező változásokat tapasztaltunk a fokozottan védett csonkafülű denevér esetében, ahol a korábbinál jóval nagyobb egyedszámú lett a faj ezidáig ismert egyetlen észak-nyugat dunántúli szülőkolóniája.
A felmérések összefoglaló adatai
Ön is segíteni akar a felmérésben?
A legtöbbet azzal tud segíteni, hogy jelzi felénk, hol ismer a környezetében jelentősebb denevérkolóniát. Nagyon fontos, hogy a kolóniát ne zavarja, a denevérek felmérését bízza a szakemberekre!Bejelentését kérjük, hogy közvetlenül a témafelelősnek juttassa el!
Témafelelős: Kugler Péter
e-mail: kugler.peter(kukac)fhnp.hu
A bejelentésben az alábbi információkat adja meg:
- Hol (település, utca, házszám, és/agy GPS koordináta)
- Milyen épület? (családi ház, pajta, templom stb.)
- Kb. mennyi denevér lehet az épületben
- A bejelentő elérhetősége: név, e-mail, telefonszám
Kapcsolódó tanulmányok, jelentések
- Papp K. (1996): Adatok Győr-Moson-Sopron megye épületlakó denevérfaunájához. Denevérkutatás 2: 22–27.
- Papp K. (1997): Újabb adatok Győr-Moson-Sopron megye épületlakó denevérfaunájához. In: Molnár V., Molnár Z. & Dobrosi D. (szerk.): Az I. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Sarród, 1997. november 29.) kiadványa. Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest: 21–25.
- Pálmai A. (2006): Denevérmonitoring. Kutatási jelentés. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród, 14 p.
- Pálmai A. (2007): Denevérmonitoring. Kutatási jelentés. Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród. 17 p.
- Programgyár Kft. (2008): Denevérmonitoring. Kutatási jelentés. Fertő-Hanság Igazgatóság, Sarród. 18 p.
- Estók P. (2015): Épületlakó denevérfajok felmérése a Fertő-Hanság Nemzeti Park működési területén. Kutatási jelentés. Fertő-Hanság Igazgatóság, Sarród. 23 p.
- Estók P. (2016): Épületlakó denevérfajok felmérése a Fertő-Hanság Nemzeti Park működési területén. Kutatási jelentés. Fertő-Hanság Igazgatóság, Sarród. 15 p.
Épületlakó denevérekkel kapcsolatos fontosabb tudományos közlemények
- Bihari, Z. 2000. 1618 Hungarian churches investigated. Templum Chiropterarum, 1: 2.
- Bakos, J. 2005. Urbán környezet: új denevérélőhely?. [Urban environment: a new bat habitat?]. - In: Molnár, V., Orbán, É. & Molnár, Z. (eds.): A II. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szabadkígyós, 1999. december 4.), a III. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Tokaj, 2001. december 1.) és a IV. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szögliget, 2003. november 22-23.) kiadványa [Proceedings of the II. Conference on the Bat Conservation in Hungary (Szabadkígyós, 4th of December 1999), the III. Conference on the Bat Conservation in Hungary (Tokaj, 1th of December 2001) and the IV. Conference on the Bat Conservation in Hungary (Szögliget, 22rd to 23rd of November 2003)], Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, pp. 49-54.
- Boldogh, S., Dobrosi, D. & Samu, P. 2007. Szállásépületek kivilágításának hatása a denevérállományokra. [Effect of the illumination of buildings on bat colonies]. - In: Molnár, V. (ed.): Az V. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Pécs, 2005. december 3-4.) és a VI. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Mártély, 2007. október 12-14.) kiadványa [Proceedings of the 5th Conference on the Bat Conservation in Hungary (Pécs, 3rd to 4th of December 2005) and the 6th Conference on the Bat Conservation in Hungary (Mártély, 12th to 14th of October 2007)], CSEMETE Egyesület, Szeged, pp. 98-102.
- Kováts, D., Habarics, B. & Urbán, H. 2008. Épületlakó denevérfajok populációdinamikai vizsgálata gyöngybaglyok jelenlétében, a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet területén. [The changes of population of house-dwelling bat colonies in the presence of Barn Owls (Tyto alba) in the Szatmár-Bereg Landscape Protection Area (Hungary)]. Denevérkutatás - Hungarian Bat Research News. 4: 59-73.
- Gombkötő, P. 2008. Panelépületekben előforduló denevérek által okozott problémák és megoldási lehetőségük. [Problems caused by house-dwelling bats in the urban areas and the possible solutions]. Denevérkutatás - Hungarian Bat Research News. 4: 50-56.6