Épületlakó denevérek vizsgálata

Európában az elmúlt évtizedekben a denevérek állománya csökkenő tendenciát mutat. Ezt felismerve több nemzetközi egyezmény jött létre e fajok védelme érdekében. Mivel a hazai fajok jelentős része vándorló faj, ezért a Bonni egyezmény részeként létrejött „Megállapodás az Európai Denevérfajok populációinak védelméről” egyezményhez hazánk is csatlakozott, amelyet 1994-ben hirdettek ki. Jelenleg 28 faj fordul elő hazánkban, ebből a 13/2001. KöM rendelet alapján 8 fokozottan védett, 18 pedig védett. A Berni egyezmény értelmében minden európai denevérfaj fokozottan védett (II. függelék), kivéve a törpedenevért, amely védett státusú (III. függelék). Az elmúlt 10 év adatait vizsgálva azt láthatjuk, hogy a természetvédelmi szempontból több faj – pl.: a hegyesorrú denevér (Myotis blythi), a közönséges késeidenevér (Eptescicus serotinus) és a kis patkósorrú denevér (Rhinolophus hipposideros) – állománynagysága rohamosan csökken. Ennek lehetséges veszélyére Papp Károly már 1997-ben felhívta a figyelmet, különböző veszélyeztető tényezők megnevezésével.
Téma azonosító:fh-denep
Természetvédelmi kutatás típusa:Faunisztikai alapállapot felmérés
Vizsgált taxon:Chiroptera
Felmérés tervezett gyakorisága:3 évente
Felmérések éve:1997*, 2006, 2007, 2008, 2015, 2016
Állandó mintavételi helyek száma:> 200

Az épületlakó denevérek

Egyes denevérfajok kifejezetten kötődnek emberi építményekhez, elsősorban nagyobb épületpadlásokhoz, ahol esetenként igen jelentős kolóniákat alkothatnak. Az épületlakó denevérek hagyományosan régi magtárakhoz, templomokhoz, kastélyokhoz kötődnek, de jelentős állományok élhetnek szigeteletlen panelépületek réseiben, olykor korábban szigetelt épületek szigetelése alatt. Az ilyen búvóhelyek kiemelten veszélyeztetettek az ember közelsége miatt, így sokszor akarva vagy akaratlanul is veszélybe kerülhetnek.
A természetvédelem számára ezért különösen fontos, hogy a védendő kolóniák felderítésre kerüljenek és az azonosított épületek kezelőivel való egyeztetések és a kapcsolattartás biztosítsa a kolóniák fennmaradását.
Fertőrákos: Püspöki palota
Hegyesorrú és közönséges denevérek (Cirák) Fotó: Kugler Péter

A kutatás célja

A kutatás során a legfontosabb céljaink, hogy
  • a potenciális, denevérek számára alkalmas épületeket azonosítsuk,
  • az ott élő denevérkolóniákról pontos előfordulási adatokkal rendelkezzünk,
  • feltárjuk a veszélyeztető tényezőket (pl. ragadozók), problémákat (pl. várható felújítás)
  • tájékoztassuk az épületek tulajdonosait és kezelőit, lehetőség szerint együttműködést alakítsunk ki.

Hogyan is csináljuk a felmérést?

A kutatást megelőzően a korábbi tapasztalatok és megfigyelések, illetve a helyi lakosok segítségével összegyűjtjük a településen denevérek számára potenciálisan alkalmas helyeket. A templomokat, kastélyokat és az önkormányzati kezelésben lévő épületeket igyekszünk mindenhol átnézni.
A tényleges felmérést a kölyöknevelés időszaka alatt egészen a kolóniák felbomlásáig végezzük, ami általában június 15. és augusztus 15. közötti időszakra esik. A denevérek megtalálásában a vizuális és akusztikus tájékozódás egyaránt fontos. A gyakorlati módszer a templomok és épületek padlásának átvizsgálásakor, hogy egy erős fényű lámpával átvilágítjuk a denevérek által kedvelt összes tartózkodási helyet, de lehetőleg minél kevesebb ideig, a túlzott zavarás elkerülése végett. A felmérés része a fotódokumentáció készítése is, mely nagy egyedszámú kolóniáknál később, a fénykép alapján megkönnyíti az egyedek pontos megszámlálását.
A felméréskor a populáció alapadatain (faj, becsült egyedszám, a fiatalok száma) kívül adatokat gyűjtünk az épületekről (tető típusa, fedés módja, nyílások) és a környezetükről (pl. van-e díszvilágítás) is.
Az állományok változásainak kimutatás érdekében a nagyobb kolóniákat évente, a kisebbeket háromévente keressük fel.
A 2015-2016-ban felmért települések

Az eddigi eredmények

Az Európában tapasztalható tendenciák sajnos térségünket sem kerülik el. Az 1995/1996-os felmérésben vizsgált épületek jelentős részéből eltűntek a denevérek, ami részben az épületek nem denevérbarát felújításának köszönhető.

A közönséges késeidenevér és a kis patkósdenevér állománya szinte mindenhol jelentősen csökkent, a közönséges denevér esetében szintén állománycsökkenés tapasztalható. A szürke hosszúfülű-denevér állományában nem tapasztaltunk jelentős változást. Kedvező változásokat tapasztaltunk a fokozottan védett csonkafülű denevér esetében, ahol a korábbinál jóval nagyobb egyedszámú lett a faj ezidáig ismert egyetlen észak-nyugat dunántúli szülőkolóniája.
A felmérések összefoglaló adatai

Ön is segíteni akar a felmérésben?

A legtöbbet azzal tud segíteni, hogy jelzi felénk, hol ismer a környezetében jelentősebb denevérkolóniát. Nagyon fontos, hogy a kolóniát ne zavarja, a denevérek felmérését bízza a szakemberekre!
Bejelentését kérjük, hogy közvetlenül a témafelelősnek juttassa el!

Témafelelős: Kugler Péter
e-mail: kugler.peter(kukac)fhnp.hu

A bejelentésben az alábbi információkat adja meg:
  • Hol (település, utca, házszám, és/agy GPS koordináta)
  • Milyen épület? (családi ház, pajta, templom stb.)
  • Kb. mennyi denevér lehet az épületben
  • A bejelentő elérhetősége: név, e-mail, telefonszám

Kapcsolódó tanulmányok, jelentések

Épületlakó denevérekkel kapcsolatos fontosabb tudományos közlemények