Kérdések és válaszok a csáfordi tőzikés erdőről

Kedves természetjárók, kedves látogatóink!

A szerencsések a hosszú hétvégén még utoljára csodájára járhattak a már elnyílóban lévő tavaszi tőzikéknek a Csáfordi-erdőben. Virágzásuk véget ér, helyüket lassanként átveszi a többi kora tavaszi virág (pl. a sárga tyúktaréj, a ligeti csillagvirág, a berki- és bogláros szellőrózsa és az odvas keltike).

Köszönjük, hogy ennyien segítették a munkánkat, hogy együtt még fenntarthatóbbá tegyük a védett csáfordjánosfai tőzikés erdőn és környező réteken áthaladó Répce Tanösvényt. Ebben az írásban összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő látogatói véleményeket és kérdéseket. Munkatársaink a helyszínen igyekeztek minél több érdeklődőnek tájékoztatást adni, azonban sokakban még így is maradhattak megválaszolatlan kérdések, melyekre most igyekszünk választ adni.

EGYRE RITKULÓ TŐZIKE-SZŐNYEG

Többeknek feltűnt, hogy egyre kevesebb a tőzike az erdőben. Sajnos a klímaváltozással együttjáró aszályosodás és folyószabályozások következtében a kora tavaszi vízborítás - amely a Csáfordi-erdőhöz hasonló keményfa ligeterdők létszükséglete - évek óta elmarad a területen, melynek következtében a tavaszi tőzike (Leucojum vernum) állománya láthatóan csökkent. Drasztikusan megcsappant a folyók és csatornák vízszintje, ezzel együtt a talajvízszint is, ami kihat a környező területek, így a Csáfordi-erdő és környező mocsárrétek élővilágára is (lsd.: 1. Fotó)
 

KORDONNAL A TŐZIKÉK VÉDELMÉBEN

Kaptunk olyan visszajelzést, hogy bár a tőzikés erdő csodálatos, viszont nem természet- és látogatóbarát. Pár vélemény szerint a tanösvény esztétikai értékét csökkenti a bevezető mezőgazdasági út téglatörmelékes, valamint a tőzikés erdő ösvényének kőzúzalékos borítása. A Csáfordi-erdő és a környező területek a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. tulajdonában vannak. A bevezető utat borító téglatörmelék a területen dolgozó munkajárművek akadálytalan közlekedése érdekében van kihelyezve. Az erdőn belüli ösvény köves borítására pedig amiatt volt szükség, hogy esőzések után is könnyen látogatható maradjon az erdő.

Volt olyan vélemény, miszerint az ösvényt övező kordon ront az erdő összképén. A kordonokat kimondottan a tavaszi tőzikék és az erdő aljnövényzetének védelmére helyezték el, melyre a korábbi években tapasztalt látogatói magatartás miatt volt szükség: a kevésbé vizes haladási útvonalakat és jobb fotózási helyszíneket keresve gyakran letértek az ösvényről. Ezzel óriási taposási kárt okoztak, amely mostanra az ideiglenesen installált kordonnak köszönhetően - a nagy látogatószám ellenére is - minimalizálódott. Ez a kialakítás csak jelzésértékű és csak időszakosan, a tőzike virágzás idejére van kihelyezve, mikor kiemelkedően magas a terület turisztikai terheltsége (lsd.: 2. Fotó).
 

A HOLTFA SZEREPE

Az is felmerült többekben, hogy sok az elszállítatlan kidőlt és álló holtfa a területen, melyek sok ezernyi virágot nyomnak el, illetve foglalják el előlük a szabad területet. Pedig a természetes erdőképhez hozzátartozik a kidőlt vagy lábon álló holtfák jelenléte. A Csáfordi-erdő az egyik megmaradt keményfás ligeterdőnk, melyben nem folyik erdőgazdálkodás, élővilága is épp ezért páratlan. A holt faanyag az erdei élőlények sokasága számára létfontosságú táplálkozó- és élőhely, a nyári aszályos időszakban fontos vízraktár. Sőt mi több, a helyben elpusztuló fásszárúak lebomlása hozzájárul a talajképződéshez. Kezelt, holtfa- és cserjementes erdőkben hiába sétál az ember, nem láthat tavaszi tőzikét (3. Fotó).

MIÉRT CSAK EGY ÖSVÉNY VAN?

Nem egyszer felvetődött az igény, hogy nagy élmény lenne, ha a tőzike tanösvény kibővülne mellékágakkal azokon az utakon és vízmosásokon, ahol nem nő tőzike és így nem okozna taposási kárt a látogató. Az ötlet csábító, de sajnos a tény, hogy így nem okoznánk kárt a tőzikésben, nem helytálló. Ugyanis ha azokra a helyekre is gyalogösvényt jelölnénk ki, ahol most nem nő tőzike (korábbi külső behatás miatt), a jövőben se adnánk meg az esélyt, hogy az oly lassan regenerálódó állomány visszahódítsa ezeket a területeket. Nem is beszélve arról, hogy az erdő több védett és fokozottan védett madárfaj otthona is, melyekből némely faj fészkelési ideje erre az időszakra tehető, így őket is megzavarnánk költés közben.

HULLADÉK-ÜGY

Többen jelezték, hogy sajnos sok szemetet láttak a tanösvény mentén, több szemétgyűjtőre is szükség lenne. A szemetelés sajnos visszatérő probléma a területen (4. fotó) és a szemétgyűjtők kihelyezése sem tökéletes megoldás a problémára, mivel ezekből a szél és az állatok széthordhatják a szemetet. A rendszeres erdőjárók ismerik a szabályt, miszerint a kirándulásra hozott ételek csomagolását és egyéb hulladékot a legjobb hazavinni magunkkal és ott kidobni.

Rengeteg egyéb észrevétel is érkezett a Nemzeti Park Igazgatóság programjaival kapcsolatban - ezekkel egy következő írásban jelentkezünk!