Legyen a Fertő-Hanság Nemzeti Park segítségére! Jelentse be észrevételét!
Szélerőművek telepíthetősége
Szélerőművek engedélyezhetősége a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
Verzió: v6 (2024.08.29.)A szélerőművek kifejezetten megújuló energiát hasznosítanak, előnyük, hogy nem bocsátanak ki káros anyagokat a környezetbe. A hagyományos fosszilis energiahordozókkal összevetve megállapítható, hogy alkalmazásával jelentős szén-dioxid-, kén-dioxid- és nitrogén-oxid-kibocsátást kerülhetünk el, azaz a szélenergia hasznosításának környezetvédelmi jelentősége, előnye vitathatatlan. A szélerőműveknek azonban vannak hátrányai is, a szakirodalomban elsősorban a madarakra és a denevérekre gyakorolt káros hatásokat emelik ki, de negatív hatásként találkozhatunk a hanghatás okozta problémákkal és nem megoldott a turbinák teljes körű újrahasznosítása sem.
Magyarországon 2010-ig 37 szélerőmű épült, összesen 172 turbinával; a hazai szélerőművek mostani összkapacitása 325 MW körül alakul, ami az ország áramtermelő kapacitásának 3,8 százalékát teszi ki. A jogi szabályozás 2010 óta gyakorlatilag nem tette lehetővé új szélturbina telepítését (lakott területektől számított 12 km-es védőtávolság), de 2023 végén új szabályozás (650/2023. (XII.28.) Korm. rendelet) került elfogadásra, amely az előírt védőtávolságot 700 méterre csökentette. Az új szabályozás következtében várhatóan újra megjelennek az igények szélerőmű telepítésekre hazánk egyik legszelesebb vidékén, a Kisalföldön.
A tervezők és beruházók segítése érdekében egy térképen foglaltuk össze a természetvédelmi és ökológiai tényezőket, hogy mely területeken nem lehetséges (>2) vagy korlátozott (1-2) szélerőmű telepítése. A térkép kizárólag a természetvédelmi, tájvédelmi és ökológiai szempontok alapján jelentkező korlátozásokkal foglalkozik, a jogszabályok további, más szempontú (pl. mezőgazdasági, egészségvédelem stb.) korlátozásokat is megállapíthatnak.
A térkép készítése során számos szempontot vizsgáltunk és az adott szempont szerint a teljes működési területet besoroltuk (1: érintett, 0: nem érintett az adott szempontból). A térkép az összes szempontot tükrözi, de egyes szempontokat nagyobb súllyal vettünk figyelembe. Háromszoros súlyozást kaptak azok a területek, ahol valamilyen jogszabály kategorikusan tiltja szélerőművek létesítését (pl. ökológiai hálózat övezete), kétszeres súlyozással vettük figyelembe azokat az élőhelyi feltételeket (pl. vizes területek, erdős területek), melyek nagy tömegű vagy kiemelt jelentőségű fajokat (melyekre igazolt a szélerőművek negatív hatása) vonzanak, illetve ezek élőhelyét képezik.
Fontosabb változások a v5 verzióhoz képest:
Magyarországon 2010-ig 37 szélerőmű épült, összesen 172 turbinával; a hazai szélerőművek mostani összkapacitása 325 MW körül alakul, ami az ország áramtermelő kapacitásának 3,8 százalékát teszi ki. A jogi szabályozás 2010 óta gyakorlatilag nem tette lehetővé új szélturbina telepítését (lakott területektől számított 12 km-es védőtávolság), de 2023 végén új szabályozás (650/2023. (XII.28.) Korm. rendelet) került elfogadásra, amely az előírt védőtávolságot 700 méterre csökentette. Az új szabályozás következtében várhatóan újra megjelennek az igények szélerőmű telepítésekre hazánk egyik legszelesebb vidékén, a Kisalföldön.
A tervezők és beruházók segítése érdekében egy térképen foglaltuk össze a természetvédelmi és ökológiai tényezőket, hogy mely területeken nem lehetséges (>2) vagy korlátozott (1-2) szélerőmű telepítése. A térkép kizárólag a természetvédelmi, tájvédelmi és ökológiai szempontok alapján jelentkező korlátozásokkal foglalkozik, a jogszabályok további, más szempontú (pl. mezőgazdasági, egészségvédelem stb.) korlátozásokat is megállapíthatnak.
A térkép készítése során számos szempontot vizsgáltunk és az adott szempont szerint a teljes működési területet besoroltuk (1: érintett, 0: nem érintett az adott szempontból). A térkép az összes szempontot tükrözi, de egyes szempontokat nagyobb súllyal vettünk figyelembe. Háromszoros súlyozást kaptak azok a területek, ahol valamilyen jogszabály kategorikusan tiltja szélerőművek létesítését (pl. ökológiai hálózat övezete), kétszeres súlyozással vettük figyelembe azokat az élőhelyi feltételeket (pl. vizes területek, erdős területek), melyek nagy tömegű vagy kiemelt jelentőségű fajokat (melyekre igazolt a szélerőművek negatív hatása) vonzanak, illetve ezek élőhelyét képezik.
Fontosabb változások a v5 verzióhoz képest:
- Aktualizálásra kerültek a fokozottan védett madárfajok költési helyei és ezek védőterülete a 2024. évi fészkelések alapján
- Módosításra került a Natura 2000-re érintett területek a 14/2024 (IV.8.) AM rendeletnek megfelelően
A térkép készítése során figyelembe vett szempontok
Világörökségi területek
A működési területünkön két világörökségi terület (Fertő és Pannonhalmi Apátság) található. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 10/B. § (2) bekezdése alapján a “beépítésre nem szánt területen – az (1) bekezdés szerinti védőzónán kívül – nem lehet szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében.”
- Mező: TER_WH
- Súlyozás: 3x
- Adatforrás: jogszabály
Tájképvédelmi övezetek
A tájképvédelmi övezeteket a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény határozza meg.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 10/B. § (2) bekezdése alapján a “beépítésre nem szánt területen – az (1) bekezdés szerinti védőzónán kívül – nem lehet szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében.”
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 10/B. § (2) bekezdése alapján a “beépítésre nem szánt területen – az (1) bekezdés szerinti védőzónán kívül – nem lehet szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében.”
- Mező: TER_TAJKEP
- Súlyozás: 3x
- Adatforrás: jogszabály
Országos ökológiai hálózat övezete
Az országos ökológiai hálózat övezetét a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény határozza meg.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 10/B. § (2) bekezdése alapján a “beépítésre nem szánt területen – az (1) bekezdés szerinti védőzónán kívül – nem lehet szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében.”
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 10/B. § (2) bekezdése alapján a “beépítésre nem szánt területen – az (1) bekezdés szerinti védőzónán kívül – nem lehet szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében.”
- Mező: TER_OKOHALO
- Súlyozás: 3x
- Adatforrás: jogszabály
Natura 2000 területek
A Natura 2000 területeken jogszabály általánosan nem tiltja szélerőművek elhelyezését, ugyanakkor az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről
szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1–3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A működési területünkön kijelölt kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeken, illetve különleges madárvédelmi területeken nagy számban fordulnak elő olyan élőlénycsoportok (pl. madarak, denevérek), melyekre a szélerőművek jelentős negatív hatással lehetnek. A Korm. rend. 10. § (1) bekezdése alapján olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak – a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel – vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A Korm. rend. 10 .§ (7) bekezdése szerint a terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá – a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel – nem ellentétes a jelölés céljaival.
szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1–3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A működési területünkön kijelölt kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeken, illetve különleges madárvédelmi területeken nagy számban fordulnak elő olyan élőlénycsoportok (pl. madarak, denevérek), melyekre a szélerőművek jelentős negatív hatással lehetnek. A Korm. rend. 10. § (1) bekezdése alapján olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak – a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel – vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A Korm. rend. 10 .§ (7) bekezdése szerint a terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá – a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel – nem ellentétes a jelölés céljaival.
- Mező: TER_SPA és TER_SCI
- Súlyozás: 1x
- Adatforrás: hivatalos EU és AM adatbázis
Védett természeti területek
A működési területünkön egyedi jogszabállyal védelem alá helyezett vagy a törvény erejénél fogva védett (ex lege) természeti területek nyilvánvalóan a legértékesebb élőhelyeket foglalják magukba, melyek számos védett és fokozottan védett faj számára biztosítanak élőhelyet. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 9. § (1) bekezdése alapján a vadon élő szervezetek igénybevételével és terhelésével járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni. A Tvt. 31. § szerint tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.
- Mező: TER_VEDETT
- Súlyozás: 1x
- Adatforrás: jogszabály és AM adatbázis
Kiemelt denevér szaporodó helyek és azok védőövezete
A hazai és európai uniós szabályozási eszközök, különösen a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet értelmében minden denevérfaj védett vagy fokozottan védett, ezért elpusztításuk, élő- és szálláshelyük zavarása tilos. Fentieken kívül, a denevérfajok uniós szintű védelmét az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK), valamint ezen irányelvet a hazai jogrendbe átültető, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben foglalt különös előírások is biztosítják. A denevérek pusztulása a szélturbináknál ütközés és/vagy barotrauma (légnyomáskülönbség) miatt következik be (pl. Rodrigues et al. 2015 és benne hivatk.). A denevérek leggyakrabban vonulásuk (pl. nyári és téli szálláshelyek között), vagy pedig táplálkozóterületeik megközelítése közben pusztulnak el a szélerőművek miatt. Emellett egyre több vizsgálat bizonyítja, hogy a denevéreket bizonyos körülmények között vonzzák a szélerőművek (Bennett et al. 2017, Cryan & Barclay 2009, Foo et al. 2017, Guest & Hein 2023, Guest et al. 2022, Rydell et al. 2016), így ökológiai csapdát jelenthetnek számukra.
A kategóriába azon erdők kerültek, amelyek legalább 20%-ban tartalmaznak 80 évesnél idősebb fákat és bizonyítottan előfordulnak Rodrigues et al. (2015) által fokozottan veszélyeztetett vagy veszélyeztetett fajok szülő kolóniái.A kiemelt denevér szaporodó helyek 1000 méteres körzetében szélerőmű elhelyezése nem javasolt. A védőövezeten kívül is szükséges vizsgálni az esetleges negatív hatásokat és szükség esetén üzemelési korlátozásokkal (pl. vonulási időszakokban működési tilalom) kell biztosítani a károkozás minimalizálását.
- Mező: DEN_KIEM
- Súlyozás: 3x
- Adatforrás: NÉBIH adatbázis és FHNPI OpenBioMaps adatbázis
- Rodrigues L, Bach L, Dubourg-Savage MJ, Karapandza B, Kovac D, Kervyn T et al. (2015) Guidelines for Consideration of Bats in Wind Farm Projects - Revision 2014. EUROBATS Publication Series No. 6. Bonn, Germany
- Gaultier, S. P., Lilley, T. M., Vesterinen, E. J. & Brommer, J. E. (2023) The presence of wind turbines repels bats in boreal forests. Landsc. Urban Plan. 231, 104636
- Reusch, C., Paul, A. A., Fritze, M., Kramer-Schadt, S. & Voigt, C. C. (2023): Wind energy production in forests conflicts with tree-roosting bats. Curr. Biol. 33: 737-743.
- Positionspapier „Fledermäuse & Windenergie“, Koordinationsstelle für Fledermausschutz und – forschung in Österreich (KFFÖ), (2014).
- Naturschutzfonds Stiftung & Brinkmann, R. (2006): Untersuchungen zu möglichen betriebsbedingten Auswirkungen von Windkraftanlagen auf Fledermäuse im Regierungsbezirk Freiburg.
- Spitzenberger, F., & WeiSS, E. (2022): Die Fledermäuse des Burgenlands. Entwicklung der Verbreitung, Häufigkeit und Gefährdung in den letzten 30 Jahren. Joannea Zoologie 20: 49-122.
Fokozottan védett madárfajok költőhelye és azok védőövezete
A működési területünkön számos európai és hazai szinten veszélyeztetett, fokozottan védett ragadozó madárfaj költ. A szélerőművek ezen fajokra gyakorolt hatásait számos tanulmányban publikálták, melyek meghatározzák azokat a védőtávolságokat, amelyen belül nem helyezhető el szélerőmű:- 1. Parlagi- és rétisas: 3000 m a szélpark szélétől (Abstandsempfehlungen für Windkraftanlagen zu Brutplätzen ausgewählter Vogelarten (Birdlife Österreich, Version 1.0 / Februar 2021))
- 2. Vörös kánya: 1500 m (Abstandsempfehlungen für Windkraftanlagen zu Brutplätzen ausgewählter Vogelarten (Birdlife Österreich, Version 1.0 / Februar 2021))
- 3. Fekete gólya: 3000 m (Abstandsempfehlungen für Windkraftanlagen zu Brutplätzen ausgewählter Vogelarten (Birdlife Österreich, Version 1.0 / Februar 2021))
- 4. Fehér gólya: 1000 m (Abstandsempfehlungen für Windkraftanlagen zu Brutplätzen ausgewählter Vogelarten (Birdlife Österreich, Version 1.0 / Februar 2021))
- 5. Uhu: 500 m (Abstandsempfehlungen für Windkraftanlagen zu Brutplätzen ausgewählter Vogelarten (Birdlife Österreich, Version 1.0 / Februar 2021)) + Grünkorn, Welcker (2019): Erhebung von Grundlagendaten zur Abschätzung des Kollisionsrisikos von Uhus an Windenerieanlagen im nördlichen Schleswig-Holstein
- 6. Kerecsensólyom: 3000 m Váczi M: Madártani vizsgálatok eredményei a Levél-Mosonszolnoki szélerőmű park területén 2007-2011. között - Heliaca 2011.
- 7. Vándorsólyom: 3000 m (Abstandsempfehlungen für Windkraftanlagen zu Brutplätzen ausgewählter Vogelarten (Birdlife Österreich, Version 1.0 / Februar 2021))
- 8. Kék vércse 1000m (Abstandsempfehlungen für Windkraftanlagen zu Brutplätzen ausgewählter Vogelarten (Birdlife Österreich, Version 1.0 / Februar 2021))
- Mező: MAD_FVFESZEK
- Súlyozás: 3x
- Adatforrás: FHNPI OpenBioMaps adatbázis
Kiemelt túzok élőhelyek
A fokozottan védett túzok (Otis tarda) nagytermetű és nehéz madár. A túzok mosoni állománya napjainkra világviszonylatban is felértékelődött, mivel az egyetlen populáció, amelynek mennyisége az elmúlt 30 évben nem csökkent le drámaian. A korábbi hazai és az Ausztriában máig zajló szélerőmű építkezések a fajt egyre inkább egy minden oldalról zárt rezervátumba egy refúgiumba kényszerítik be, amely megakadályozhatja a kívánatos és sikeres természetvédelmi tevékenységek miatt eredményes állománynövekedés esetén a túzokok szétterjedését. A nagy testű lomhán repülő madarak esetében a rotorokkal való ütközés veszélye kimagaslóan nagy különösen éjszaka vagy rossz látási viszonyok (pl. köd) esetén.
A szélerőművek okozta közvetlen élőhelyveszteségen kívül, amely többnyire csekély mértékű, közvetett veszteség is előfordulhat az élőhely romlásán keresztül. A nagy szélerőmű parkok kumulatív hatásai a telelő-, pihenő-, táplálkozó és költő területek közötti ökológiai kapcsolatok megszakadásához vezethetnek (Raab et al 2014., Raab et al 2010, Erickson et al 2001, Cooper & Sheate 2002). A Mosoni-sík osztrák oldalán telepített szélerőművek negatív hatásairól Wurm & Kollar (2001) közvetlenül is beszámol.
Kiemelt túzok élőhelyként a 2001 és 2022 között végzett túzok megfigyelések és azok 200 méteres övezete került lehatárolásra.A szélerőművek okozta közvetlen élőhelyveszteségen kívül, amely többnyire csekély mértékű, közvetett veszteség is előfordulhat az élőhely romlásán keresztül. A nagy szélerőmű parkok kumulatív hatásai a telelő-, pihenő-, táplálkozó és költő területek közötti ökológiai kapcsolatok megszakadásához vezethetnek (Raab et al 2014., Raab et al 2010, Erickson et al 2001, Cooper & Sheate 2002). A Mosoni-sík osztrák oldalán telepített szélerőművek negatív hatásairól Wurm & Kollar (2001) közvetlenül is beszámol.
- Mező: MAD_TUZOK
- Súlyozás: 3x
- Adatforrás: FHNPI OpenBioMaps adatbázis
- Raab, R., Julius, E., Greis, L., Schütz, C., Spakovszky, P., Steindl, J. & Schönemann, N. (2014): Endangering factors and their effect on adult Great Bustards (Otis tarda)—conservation efforts in the Austrian LIFE and LIFE+ projects. Aquila 121: 49-63.
- Raab, R., Spakovszky, P., Julius, E., Schütz, C. & Schulze, C.H. (2010): Effects of power lines on flight behaviour of the West-Pannonian Great Bustard Otis tarda population. Bird Conservation International. 2011;21(2):142-155. doi:10.1017/S0959270910000432
- Erickson, W. P., Johnson, G. D., Strickland, M. D., Young, D. P. Jr., Sernka, K. J. & Good, R. E. (2001): Avian collisions with wind turbines: a summary of existing studies and comparisons of avian collision mortality in the United States. Resource document of the NWCC. Western EcoSystems Technology Inc., Washington D.C., 62p.
- Cooper, L. M. & Sheate, W. R. (2002): Cumulative effects assessment: A review of UK environmental impact statements. Environmental Impact Assessment Review 22: 415–439.
- Wurm, H. & Kollar, H. P. (2001): Auswirkungen des Windparks Zurndorf auf die Population der Großtrappe (Otis tarda L.) auf der Parndorfer Platte. 2. Zwischenbericht 2000 [manuscript], 12 p.
Kiemelt vonulási és fészkelési helyek, az ezek körül elhelyezkedő táplálkozóterületek
A telepesen költő vízimadarak élőhelyei és azok környezete. A telepekbe tömörült fészkelő párok kis területen nagy természetvédelmi értéket képviselnek és bármilyen zavarás vagy károsítás ugyancsak koncentráltan képes súlyos természetvédelmi következményeket okozni. A vizes élőhelyek kiterjedése részben a lecsapolások és a szabályozás miatt lecsökkent, amit a klímaváltozás súlyosbít, részben főként a mezőgazdasági célú területhasználat miatt újak - kivételes esetektől eltekintve - nem keletkezne. Ezért az ilyen élőhelyeken és környezetükben a teljes tiltás indokolt. Külön lehatárolás nem szükséges mivel ezek a területek más élőlénycsoportok védelme és egyéb pl. tájvédelmi szempontok miatt komplex módon kerülnek meghatározásra.
A korlátozás a legjelentősebb vonulási és fészkelési helyek (Fertő, Nyirkai-Hany, Osli-Hany, Fehértó, Barbacsi-tó), a védendő táplálkozó terület 3 km-es pufferrel került lehatárolásra. A 3 km védőterület a területen vonuló és fészkelő fajok táplálkozási helyi vizsgálatai alapján kerültek lehatárolásra. Jelezzük, hogy egyes térségekben (pl. Fertő keleti része) ez a távolság meghaladhatja az 5 km-t is.
- Mező: KM_MAD_TAPL
- Súlyozás: 2x
- Adatforrás: FHNPI adatbázis
- Pellinger A. & Hadarics T. (2020): Vízimadarak vonulásának kutatása egyedi jelölésekkel Mekszikópusztán [Research on the migration pattern of waterbirds, using individual banding, in Mekszikópuszta]. Rence, 5: 379-404.
- Pellinger A., Musicz L., Tatai S., Laber, J., Bátky G. & Bodor Á. (2021): Átvonuló és telelő vadludak eloszlásának változásai a Dunántúl északi részén [Changes in the distribution of migrating and wintering wild geese in the northern part of Transdanubia]. Rence, 6: 191-227.
- Pellinger A. & Tatai S. (2014): A Nyirkai-Hany elárasztásának szerepe a vadlúdfajok védelmében. Szélkiáltó, 16: 37-40.
- Pellinger A. & Tatai S. (2015): Vonuló és telelő vízimadár állományok a Szigetközben (2012/2013–2014/2015). Vízivad Közlemények, 26: 235-246.
- Ridzoň, J., Benko, Š., Chudý, A. & Svetlík, J. (2019): Die Vogelinsel in der Donau – Veränderungen und Bedeutung. Birdlife Slovakia & NABU.
Vizes élőhelyek és környezetük
A vizes élőhelyek rendkívül fontosak szinte minden élőlénycsoport számára, hiszen élő-, pihenő- és táplálkozóhelyként szolgálnak számos faj számára, sok esetben nagy tömegben vonzzák azokat az élőlényeket (pl. madarak, denevérek), melyekre a szélerőművek közvetlen kedvezőtlen hatást gyakorolnak. A vízfolyások, a fasorokkal és erdőkkel együtt emellett fontos vonulási útvonalat jelentenek a denevérek számára.
Állóvizek (1 ha-nál nagyobb állóvizek és azok 200 méteres védőövezete): A működési területen található 1 ha-nál nagyobb állóvizeket a Nösztép adatbázisa (6100) alapján válogattuk le. A kisebb tavak is jelentős ökológiai szerepet tölthetnek be (pl. denevér itatóhely), de nagy tömegben ritkán fordulnak elő. A konkrét szélerőmű telepítési tervnél a nem figyelembe vett kisebb tavakat és környezetét is vizsgálni kell!! A 200 méteres védőövezet a szakirodalom (Kelm et al. 2014, Limpens et al. 1989, 1991, Verboom, B. & H. Huitema 1997, Rodrigues et al. 2015) alapján került lehatárolásra.
Jelentősebb vízfolyások és 200 m-es védőövezetük: A vízfolyások és a vízparti vegetáció rendkívül fontos szerepet tölt be a denevérek esetében, táplálkozóhely és vonulási útvonal. A működési területen található vízfolyások és csatornák közül csak a nagyobb, állandó vizű víztesteket vettük figyelembe. A 200 méteres védőövezet a szakirodalom (Kelm et al. 2014, Limpens et al. 1989, 1991, Verboom, B. & H. Huitema 1997, Rodrigues et al. 2015) alapján került lehatárolásra.
Időszakosan vízzel borított területek és azok 100 méteres védőövezete, ha nagyobb a kiterjedése, mint 5 ha: A kategóriába kerültek besorolásra a nádasok, magassásosok, időszakosan vízzel borított láp-és mocsárrétek, melyek fészkelő-, táplálkozó-, pihenőhelyként nagy számban vonzzák a madarakat és denevéreket. A kategóriába sorolható területeket a Nösztép adatbázisa (5110 és 5120) alapján válogattuk le, melyre 100 méteres védőövezetet alkalmaztunk.
Állóvizek (1 ha-nál nagyobb állóvizek és azok 200 méteres védőövezete): A működési területen található 1 ha-nál nagyobb állóvizeket a Nösztép adatbázisa (6100) alapján válogattuk le. A kisebb tavak is jelentős ökológiai szerepet tölthetnek be (pl. denevér itatóhely), de nagy tömegben ritkán fordulnak elő. A konkrét szélerőmű telepítési tervnél a nem figyelembe vett kisebb tavakat és környezetét is vizsgálni kell!! A 200 méteres védőövezet a szakirodalom (Kelm et al. 2014, Limpens et al. 1989, 1991, Verboom, B. & H. Huitema 1997, Rodrigues et al. 2015) alapján került lehatárolásra.
Jelentősebb vízfolyások és 200 m-es védőövezetük: A vízfolyások és a vízparti vegetáció rendkívül fontos szerepet tölt be a denevérek esetében, táplálkozóhely és vonulási útvonal. A működési területen található vízfolyások és csatornák közül csak a nagyobb, állandó vizű víztesteket vettük figyelembe. A 200 méteres védőövezet a szakirodalom (Kelm et al. 2014, Limpens et al. 1989, 1991, Verboom, B. & H. Huitema 1997, Rodrigues et al. 2015) alapján került lehatárolásra.
Időszakosan vízzel borított területek és azok 100 méteres védőövezete, ha nagyobb a kiterjedése, mint 5 ha: A kategóriába kerültek besorolásra a nádasok, magassásosok, időszakosan vízzel borított láp-és mocsárrétek, melyek fészkelő-, táplálkozó-, pihenőhelyként nagy számban vonzzák a madarakat és denevéreket. A kategóriába sorolható területeket a Nösztép adatbázisa (5110 és 5120) alapján válogattuk le, melyre 100 méteres védőövezetet alkalmaztunk.
- Mező: HAB_VIZES, HAB_ALLOV, HAB_VIZFOLY
- Súlyozás: 2x
- Adatforrás: Nösztép, FHNPI adatbázis
- Kelm, D. H.; Lenski, J.; Kelm, V.; Toelch, U.; Dziock, F. (2014). Seasonal Bat Activity in Relation to Distance to Hedgerows in an Agricultural Landscape in Central Europe and Implications for Wind Energy Development. Acta Chiropterologica 16, 65–73
- Limpens, H.; Helmer, W.; Van Winden, A.; Mostert, K. (1989). Bats (Chiroptera) and linear landscape elements: a review of our present knowledge of the importance of linear landscape elements to bats. Lutra 32(1), 1-20.
- Limpens, J. G. A. & Kapteyn, K. (1991). Bats, their behaviour and linear landscape elements. Myotis 29, 39-48.
- Verboom, B. & Huitema, H. (1997). The importance of linear landscape elements for the Pipistrellus pipistrellus and the serotine bat Eptesicus serotinus and the serotine bat Eptesicus serotinus. Landscape Ecology 12 (2), 117-125.
- Rodrigues, L.; Bach, L.; Dubourg-Savage M.J.; Karapandza, B.; Kovac, D.; Kervyn, T., Dekker, J.; Kepel, A.; Bach, P.; Collins, J.; Harbusch, C.; Park, K.; Micevski, B.; Minderman, J. (2015). Guidelines for Consideration of Bats in Wind Farm Projects - Revision 2014. EUROBATS Publication Series No. 6. Bonn, Germany, ISBN: 978-92-95058-30-9
Erdők és fasorok, illetve azok 200 méteres védőövezete
Az idős lombos erdők a legfontosabb denevér élőhelyek Európában, mind a fajok diverzitását, mind pedig abundanciáját tekintve, de a fiatal, valamint a tűlevelű erdők is táplálkozóterületet jelenthetnek számukra (Rodrigues et al. 2015. és benne hivatk.). A szélerőmű fejlesztések a mortalitási kockázat mellett közvetett módon is negatív hatással lehetnek a denevérekre, a bekötőutak, turbinák és egyéb infrastruktúra létesítése során bekövetkezett élőhelyvesztés- és fragmentáció miatt (vadászterületek, valamint búvóhelyek megszűnése, ökológiai folyosók feldarabolódása; Rodrigues et al. 2015, Kirkpatrick et al. 2017, Gaultier et al. 2023). Éppen ezért a szélerőművek nem épülhetnek erdő, fás terület 200 m-es körzetén belül (a 200 m az erdő határától számítandó, beleértve egy 150 m-es sugarú hatáskört a szélerőmű körül), a magas mortalitási kockázat (Dürr 2007, Kelm et al. 2014), valamint a fentebb említett negatív hatások miatt.
A 200 m-es pufferzónákat más, a denevérek számára különösen fontos élőhelyekre is alkalmazni kell, melyek potenciális táplálkozó és terjedési útvonalak; a fasorok, sövényhálózatok, vizes élőhelyek, víztestek és nagyobb vízfolyások esetében (pl.: Kelm et al. 2014, Limpens et al. 1989, 1991, Verboom, B. & H. Huitema 1997, és további hivatkozások: Rodrigues et al. 2015)
A denevérek mellett a fasorok, kisebb-nagyobb facsoportok sok esetben védett madárfajok (pl. kék vércse, egerészölyv, parlagi sas) költőhelyeként szolgálnak. A nagyobb, összefüggő erdőtömbökben költ pl. a fokozottan védett rétisas, az uhu és a fekete gólya.
A szempontnak megfelelő területeket a Nösztép (4101-4600, 5200) segítségével válogattuk le és alkalmaztuk a szakirodalom által javasolt védőövezetet.
A 200 m-es pufferzónákat más, a denevérek számára különösen fontos élőhelyekre is alkalmazni kell, melyek potenciális táplálkozó és terjedési útvonalak; a fasorok, sövényhálózatok, vizes élőhelyek, víztestek és nagyobb vízfolyások esetében (pl.: Kelm et al. 2014, Limpens et al. 1989, 1991, Verboom, B. & H. Huitema 1997, és további hivatkozások: Rodrigues et al. 2015)
A denevérek mellett a fasorok, kisebb-nagyobb facsoportok sok esetben védett madárfajok (pl. kék vércse, egerészölyv, parlagi sas) költőhelyeként szolgálnak. A nagyobb, összefüggő erdőtömbökben költ pl. a fokozottan védett rétisas, az uhu és a fekete gólya.
A szempontnak megfelelő területeket a Nösztép (4101-4600, 5200) segítségével válogattuk le és alkalmaztuk a szakirodalom által javasolt védőövezetet.
- Mező: Önálló rétegként szerepel
- Súlyozás: A súlyozásba jelenleg nem került bevonásra, minden tervezett toronynál egyedileg vizsgálandó.
- Adatforrás: Nösztép
- Dürr, T. (2007). Möglichkeiten zur Reduzierung von Fledermausverlusten an Windenergieanlagen in Brandenburg. Nyctalus (N.F.) 12 (2-3): 238-252.
- Gaultier, S. P., Lilley, T. M., Vesterinen, E. J. & Brommer, J. E. (2023) The presence of wind turbines repels bats in boreal forests. Landsc. Urban Plan. 231, 104636
- Kelm, D. H.; Lenski, J.; Kelm, V.; Toelch, U.; Dziock, F. (2014). Seasonal Bat Activity in Relation to Distance to Hedgerows in an Agricultural Landscape in Central Europe and Implications for Wind Energy Development. Acta Chiropterologica 16, 65–73
- Kirkpatrick, L.; Oldfield, I.F,;, Park, K. (2017). Responses of bats to clear fell harvesting in Sitka Spruce plantations, and implications for wind turbine installation. Forest Ecology and Management 395, 1–8.
- Limpens, H.; Helmer, W.; Van Winden, A.; Mostert, K. (1989). Bats (Chiroptera) and linear landscape elements: a review of our present knowledge of the importance of linear landscape elements to bats. Lutra 32(1), 1-20.
- Limpens, J. G. A. & Kapteyn, K. (1991). Bats, their behaviour and linear landscape elements. Myotis 29, 39-48.
- Verboom, B. & Huitema, H. (1997). The importance of linear landscape elements for the Pipistrellus pipistrellus and the serotine bat Eptesicus serotinus and the serotine bat Eptesicus serotinus. Landscape Ecology 12 (2), 117-125.Rodrigues, L.; Bach, L.; Dubourg-Savage M.J.; Karapandza, B.; Kovac, D.; Kervyn, T., Dekker, J.; Kepel, A.; Bach, P.; Collins, J.; Harbusch, C.; Park, K.; Micevski, B.; Minderman, J. (2015). Guidelines for Consideration of Bats in Wind Farm Projects - Revision 2014. EUROBATS Publication Series No. 6. Bonn, Germany, ISBN: 978-92-95058-30-9