Természetvédelmi Őrszolgálat - Járművel történő közlekedés védett természeti területen

A védett természeti területeken szakterületi jogszabályok alapján tilos, illetve engedélyhez kötött a járművel történő közlekedés. A Natura 2000 hálózatba tartozó területeken is engedély köteles a technikai jellegű sporttevékenység folytatása. A közforgalom számára megnyitott utakon (közúton) korlátlanul szabad közlekedni. A védett természeti területek interaktív térképe bárki számára elérhető a Természetvédelmi Információs Rendszer közönségszolgálati modulján. Fontos tudnivaló még az is, hogy az erdőtörvény alapján erdőterületen (a természetvédelmi oltalomtól függetlenül) kerékpározni és lovagolni, motorral, illetőleg gépkocsival közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad, amit a az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy harmadik fél kezdeményezésére az erdőgazdálkodó egyetértésével az erdészeti hatóság jelöl ki.
 

Szankciók

Védett természeti területen (nemzeti parkban, tájvédelmi körzetben, természetvédelmi területen) járművel közlekedni az arra külön kijelölt utak kivételével csak a természetvédelmi hatóság engedélyével szabad. Aki a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységet engedély nélkül végez természetvédelmi bírságot köteles fizetni, amit a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség közigazgatási eljárás keretében szab ki. A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi és a kártérítési felelősség alól. 
Engedélyező hatóság
 
Országos jelentőségű védett természeti területeken a területleg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, helyi jelentőségű védett természeti területeken a jegyző a természetvédelmi hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján.
 
 
Objektív felelősség
 
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kktv.) alapján az objektív felelősség elve érvényesül a védett természeti területen gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés, valamint az engedélyezett közlekedési útról való letérés tényállásokra is. A kiszabható bírságok összegét, valamint a szabályszegések körét a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza.
 
 
A rendszámozás kérdése
 
A Kktv. 25/A. §-a a közúti közlekedésre (akár korlátozásokkal) alkalmas quadok nyilvántartásának és azonosítóval történő ellátása érdekében előírja: "közúti forgalomban a motorkerékpár [ideértve a négykerekű motorkerékpárt is (quad)], a segédmotoros kerékpár [ideértve a négykerekű segédmotoros kerékpárt is (quad)], a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt". Négykerekű motorkerékpár (quad) esetén 2008. január 1., négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) esetén 2009. április 1. óta kötelező a rendszám, amelyet a közlekedési hatóság vizsgálata alapján adnak ki.
Aki már rendelkezett ilyen járművel, 2009. július 1-jéig kellett eleget tennie a forgalomba helyezési kötelezettségnek. A közúti forgalomban való részvételre csak azok a quadok alkalmasak, amelyek teljesítik a közösségi EK rendelet típusjóváhagyási követelményeit. A kétkerekű és háromkerekű segédmotoros kerékpárok esetén 2011. január 1-jétől kötelező a rendszám.
 
 
A közút kérdése
 

Forgalmi rendszám természetesen csak közúti közlekedés esetén kötelező. A Kktv. szerint "út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút)"; magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is. Emellett kimondja a Kktv. azt is, hogy a "közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy mindkét irányból behajtani tilos jelzőtáblával és a magánút feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve". Tehát, ha az út kezelője nem jelzi, hogy a tulajdonában levő út közforgalom elől le van zárva, azt a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok figyelembe vételével bárki használhatja, amennyiben az tényleg bejegyzett, helyrajzi számmal rendelkező út. A forgalmi rendszám azonban minden közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton (földúton is) kötelező!
  

Vonatkozó jogszabályok

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
[…]
i) közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához;
j) járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban erre feljogosított - személyek járművei kivételével.
 
80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával
[…]
e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez
természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
[…]
(5) A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
 
 
A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet
 
8. § (1) A Kormány környezetvédelmi hatóságként
a) a minisztert,
b) az OKTF-et,
c) a felügyelőséget,
d) az Országos Meteorológiai Szolgálatot (a továbbiakban: OMSZ),
e) a főpolgármestert,
f) a polgármestert,
g) a fővárosi főjegyzőt,
h) a települési önkormányzat jegyzőjét,
i) a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét [az e)–i) pont szerintiek a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság],
j) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát
jelöli ki.
(2) Környezetvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a felügyelőség jár el.
 
 
15. § (1) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a jegyző, a fővárosban a főjegyző (a továbbiakban a kettő együtt: jegyző) jár el a Tvt. 26. § (1)–(2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 33. § (4) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében, 37. § (1)–(4) bekezdésében, 38. § (1) és (3) bekezdésében, 72. § (5) bekezdésében, 78. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként.
 
 
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

 Természetvédelmi szabálysértés
 
187. § (1) Aki
a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) természeti területen – beleértve a védett természeti területet is – a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak,
c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,
szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
 
 
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
 
9. § (2) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a felügyelőség engedélye szükséges
[…]
d) a talajfelszínen, száznál több fő részvételével zajló közösségi és tömegsportesemény rendezéséhez, valamint a technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.
 
  
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
 
92. § (1) Az erdőben lovagolni, illetőleg járművel közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.
(2) Erdőben lovaglásra, valamint járműközlekedésre utat az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az erdészeti hatóság jelöl ki.
(3) Az erdészeti hatóság a kijelölést az út műszaki tulajdonságaihoz igazodva egyes járműfajtákra korlátozhatja.
(4) Az erdőben lovaglásra, valamint járműközlekedésre kijelölt utat mindenki saját felelősségére veheti igénybe.
(5) Amennyiben lovagló- és kerékpárút kijelölésére sor kerül, állami erdőben a közérdek fokozott érvényesülése érdekében törekedni kell a regionálisan is összefüggő erdei lovagló és kerékpáros útvonal hálózat kijelölésére.
  
 
A Büntető Törvénykönyvről 2012. évi C. törvény
 
 Természetkárosítás
 
242. § (1) Aki
a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,
b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,
c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét
jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza,
a) hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét,
b) amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet állományának fennmaradását veszélyezteti.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában élő szervezet egyede:
a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota,
b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed,
c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.
 
243. § (1) Aki Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában Natura 2000 terület alatt a természet védelméről szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.
 
 
 
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
 
21. § (1) A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel
[…]
g) a természet védelmére
vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.
 
 
25/A. § A közúti forgalomban
[…]
b) a motorkerékpár [ideértve a négykerekű motorkerékpárt is (quad)],
[…]
d) a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad),
[…]
- a 25. §-ban meghatározott kivételek alkalmazása mellett - a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt.
 
47. § A törvény alkalmazásában:
 
7. út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is;
8. közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy Mindkét irányból behajtani tilos jelzőtáblával és a magánút feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve;
 
 
 
A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet

7. melléklet a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelethez

 

Sorszám  A természet védelmére  A természet védelméről szóló    1996. évi LIII. törvény    Bírság összege Ft-ban
 1.  
  A gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés 
  a) védett természeti területen 
  b) fokozottan védett természeti területen
38. § (1) bekezdés j) pont  a) 150 000 
b) 300 000
 2. Az engedélyezett közlekedési útról való letérés a védett vagy fokozottan védett természeti területen 38. § (1) bekezdés j) pont  100 000