Legyen a Fertő-Hanság Nemzeti Park segítségére! Jelentse be észrevételét!
Ikva- patak menti Természetvédelmi Területek
Törzskönyvi szám: | 304/TT/06 |
Védetté nyilvánítás éve: | 2006 |
Védetté nyilvánító jogszabály (ok): | 15/2006.(III.21.) KvVM rendelet |
Kiterjedése: | 18,0385 ha |
Ebből fokozottan védett: | 0 ha |
Érintett települések: | Sopron |
Elsőfokú természetvédelmi hatóság: | Győr-Moson-Megyei Kormányhivatal, Győri Járási Hivatal, Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Természetvédelmi Osztály |

A megmaradt láp- és mocsárrétek rétek természeti értékeinek feltárása folytatódott, majd az eredmények ismertében 2006-ban a természetvédelemért felelős miniszter az Ikva-patak menti Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 15/2006. (III. 21.) KvVM rendelettel megalapította az immáron 18,0385 hektáros természetvédelmi területet.
A területen a Sopron környékén kifejezetten ritka, de hazánk és az Európai Unió területén sem túlságosan gyakori nyúlfarkfüves lápréteket (Seslerietum uliginosae), kiszáradó kékperjés lápréteket (Succiso-Molinietum), ecsetpázsitos franciaperjeréteket (Alopecuro-Arrhenatheretum) és franciaperjeréteket (Pastinaco-Arrhenatheretum) találunk nagyobb mennyiségben, de értékesek a nádasodó (Phragmitetum australis) és cserjésedő területek is. Az Ikva-patak menti rét kissé magasabban fekvő területein verescsenkeszrét (Anthyllido-Festucetum rubrae) és mészkedvelő sudárrozsnok kaszáló (Onobrychido vicifoliae-Brometum erecti) állományai élnek.

A gazdag növényvilág természetesen gazdag állatvilággal is párosul, amelynek tudományos igényű feltárása még ma is gyerekcipőben jár. A réteken rendszeresen fészkel a fokozottan védett haris (Crex crex), de táplálkozó helyet nyújtanak a fehér gólyának (Ciconia ciconia) vagy a nagy kócsagnak (Egretta alba) is. A kétéltűeket a leveli béka (Hyla arborea) és a kecskebéka (Rana esculenta), a hüllőket a gyakori vízisikló (Natrix natrix) képviseli a területen. A lepkék közül a színpompás, védett és közösségi jelentőségű nagy tűzlepke (Lycaena dispar) és a vérfűboglárka (Maculinea teleius) emelhető ki. Jelentős állománya él a réten az egykor mezőgazdasági kártevőként számon tartott, de a kemikáliák használata miatt csaknem kipusztult fogasfarkú szöcskének (Polysarcus denticauda) és a különös formájú imádkozó sáskának (Mantis reliogiosa). A futóbogarak közül előfordul a ragyás futrinka (Carabus cancellatus), a dunántúli kékfutrinka (Carabus germari) és a mezei futrinka (Carabus granulatus), míg két fajnak, a szárnyas futrinkának (Carabus clathratus) és a rezes futrinkának (Carabus ullrichi) az előfordulása valószínűsíthető.
A jogszabályok biztosította védelem nagyon fontos eleme a kis kiterjedésű területek és gazdag élőviláguk védelmének, de korántsem elegendő. A jövőben a kezelési terveknek megfelelően kell végezni a területek természetvédelmi kezelését, biztosítva az élőhelyek fennmaradását, de nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről sem, hogy az elszigetelt élőhelyek hosszú távon csak időlegesen biztosíthatják természeti értékeink fennmaradását. Élőviláguk megőrzése csak a természetvédelem, a környékbeli területeken gazdálkodók, az önkormányzatok és a természetszerető polgárok együttműködésével, az meglévő ökológiai folyosók fenntartásával és újak kialakításával biztosítható.
A terület helyrajzi számai
A terület tulajdonosi viszonyai
A terület művelési ág szerinti megoszlása
Természetvédelmi kezelési terv
A területre vonatkozó fontosabb irodalmak
Tímár, G. (1996): Új florisztikai adatok a Soproni-hegységből, Soproni Szemle 50(4): 348-356.