Iváni szikesek Természetvédelmi Terület

Adatlap

Törzskönyvi szám: 325/TT/12
Védetté nyilvánítás éve: 2012
Védetté nyilvánító jogszabály (ok): 9/2012. (II. 21.) VM rendelet
Kiterjedése: 96,2 ha
Ebből fokozottan védett: 0 ha
Érintett települések: Csáfordjánosfa, Csér, Iván
Elsőfokú természetvédelmi hatóság: Győr-Moson-Megyei Kormányhivatal,
Győri Járási Hivatal,
Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály,
Természetvédelmi Osztály

 
A Répce-sík kistájban löszszerű, iszapos agyagon réti szolonyecek képződtek, amelyek morfológiai jellemzői az Alföld szikeseihez hasonlóak. Ezek legkifejezettebb maradványai Csér és Iván községek határában találhatók. A terepkiemelkedeseken löszgyepszerű, réti fajokban gazdag gyepek, ún. tavisztyeppek (Cynodonti-Poëtum angustifoliae), másutt az ürmös szikespuszta foltjai (Artemisio santonici-Festucetum pseudovinae) jelennek meg, váltakozva az alacsonyabb térszínek növényegyütteseivel. A mélyedésekben mocsárrétek (Carici vulpinae-Alopecuretum pratensis, Agrostio-Deschampsietum caespitosae) és magassásosok (Caricetum acutiformis) cönózisai uralkodnak. A szolonyec sziknövényzet fajai a kis területű, kis borítottságú felszíneken fordulnak elő.
A sziki szittyó (Juncus gerardii), perifériákon a réti sás (Carex distans), később a sziki útifű (Plantago maritima) illetve a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicus) megjelenése jellemzi ezt az élőhelyet. A legnagyobb sókoncentrációt tűrő fajok a Kócsod patakba futó árkok meredek partjait több helyütt is uralják, ahol padkásodásra emlékeztető geomorfológiai formák jelennek meg. A terület természetvédelmi szempontból legértékesebb növényei, a nyárra szinte teljesen kiszáradó árkokban vagy környezetükben találhatók. A kosborfajaik közül a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), a vitézkosbor (Orchis militaris) és a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) emelendő ki. A bödrős borgyökér (Oenanthe fistulosa) potenciálisan veszélyeztetett növénye az árkoknak.
A cséri szikeseknél jobb természetességi állapotban találhatók az ürmös szikes puszta asszociációi. A cserjésedő, magaskórós fiziognómiájú terület öreg tölgyei valamikori kiterjedtebb fás legelő meglétéről árulkodnak. A ritkásan álló fák között sziki erdőspuszta-rét (Peucedano-Asteretum sedifolii) fajait találjuk. Az ősszel tömeges sziki kocsord (Peucedanum officinale) a réti őszirózsa (Aster sedifolius ssp. canus), az aranyfürt (Aster linosyris), mellett korábbi aszpektusokban gyakori a magyar szegfű (Dianthus pontederae), a közönséges szikipozdor (Podospermum canum) az ékes napvirág (Helianthemum ovatum), az agárkosbor (Orchis morio) a rigószegfű (Moenchia mantica). Az árok peremén több helyütt virágzik a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata).

A területtel kapcsolatos további információk


A terület áttekintő térképe
A terület helyrajzi számai
A terület tulajdonosi viszonyai
A terület művelési ág szerinti megoszlása
Természetvédelmi kezelési terv