Szürkemarha

A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürke marha valódi hungarikum, őshonos háziállat hazánkban. Szilaj és erős jószág, melynek húsa finom rostú, ízletes és garantáltan mentes a kergemarhakórtól. A Szomor Húsüzemben feldolgozott szürke marhák részben a Kiskunsági Nemzeti Park területén található ökofarmunkon, részben más nemzeti parkok legelőin nevelkednek, ezért húsukon érződik az alföldi füvek zamata. A belőlük készült szürkemarha-szalámi és kolbász amellett, hogy rendkívül ízletes, egytől egyig tiszta, egészséges környezetből származó élelmiszer. Épp ezért jó szívvel ajánljuk azoknak, akik hazai, megbízható forrásból származó élemiszereket keresnek.
A szürke marha eredetéről már régóta folyik a tudományos vita. Egyesek szerint honfoglaló őseinkkel érkezett a Kárpát-medencébe. Ezen a véleményen volt Feszty Árpád is, amikor megfestette a híres körképet, rajta szürke marha ökörfogattal. Más vélemények szerint őseink már itt tenyésztették ki a magukkal hozott podóliai jellegű és a Kárpát-medencében talált szarvasmarhákból, megint mások szerint Nyugat-Európából és Itáliából származik.

A származása ugyan vitatott, az azonban biztos, hogy a szürke marha védett magyar háziállat, melynek húsa ízletes, egészséges, és megbízható hazai élelmiszer. Ha az Ön számára fontos, hogy kiváló minőségű húsból készült hentesárut fogyasszon, amit ráadásul kézműves technológiával készítünk, akkor feltétlenül kóstolja meg a Szomor-féle szürkemarha-szalámit,kolbásztvagy kenőmájast!

Forrás: http://szurkemarhaszalami.hu/

Mangalica

Mangalica sertéseink nemzeti parkban termelt növények magvaival táplálkoznak. Aa mangalicák aa Szomor ökofarmon nem kapnak hizlaló, hozamfokozó tápokat, így lassabban gyarapodnak, de kivételes ízű és minőségű húst adnak. A húsuk gazdag többszörösen telített zsírsavakban, valamint E-vitaminban. A mangalica jól bírja a szélsőséges körülményeket és kevésbé érzékeny a betegségekre, ezért antibiotikumokkal nem kell kezelni, mint az ipari sertéseket.

A mangalica húsában az izombeli zsírtartalom finom, egyenletes, márványos eloszlású, ami rendkívül ízletessé, és porhanyóssá teszi. A mangalica zsírsertés, ezért húsának zsírtartalma természetesen nagyobb, mint az intenzív fajtáké. Zsírja azonban nem egészségtelen, sőt, kifejezetten szívbarát alapanyagnak tartják, mivel telítetlen zsírsav (omega-3) tartalma magasabb, mint a hússertéseké.

A Szomor Húsüzemben az ökofarmon tenyésztett mangalicák szalonnáját és zsírját használjuk egyes szürkemarha- és bivaly szalámik töltelékéhez. Ezzel garantálni tudjuk, hogy termékeinkbe csak tiszta, egészséges, vegyszermentes környezetből származó alapanyagok kerüljenek. A mangalica szalonnát tartalmazó termékeinket jó szívvel ajánljuk nem csak gourmandoknak, hanem azoknak is, akik a megbízható forrásból származó, bio élelmiszereket keresik. Kóstolja meg Ön is a mangalica szalonnával készült kézműves szürkemarha és bivaly szalámit!

Forrás: http://szurkemarhaszalami.hu/
 

Házi bivaly

Magyarországon a bivalyt a 16. század óta tenyésztik. A történelmi Magyarországon 1911-ben még több mint 155 000 bivaly élt. Elsősorban a mai Somogy és Zala megye nehezen járható, nedves, sáros területein használták ki munkaerejét. A bivaly még alig száz évvel ezelőtt is fontos igavonó háziállatunk volt, manapság azonban már inkább csak természetvédelmi területeken lát el fontos feladatokat. A bivalyt ugyanis a nemzeti parkokban a vizes élőhelyek kezelésére használják, hisz legeléssel és taposással segít karbantartani a természetvédelmi szempontból fontos vizes élőhelyeket. A bivalytehenek kétharmada a Balaton-felvidéki és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén él. A Szomor ökofarm pedig – ahol szintén tartunk bivalyokat - a Kiskunsági Nemzeti Parkban található. Épp emiatt a bivaly húsa és a belőle készült bivaly szalámi, valamint bivaly kolbász tiszta, egészséges, vegyszermentes környezetből származó élelmiszerek, és viselik a Nemzeti Parki Termék védjegyet. Jó szívvel ajánljuk azoknak, akik keresik a megbízható bio élelmiszereket. A bivaly marmagassága 150-180 cm. A tehenek tömege 400-800 kg, a bikáké 600-700 kg. Szarvai sarlószerűen felfelé irányulnak. Bőre fekete, feketés barna vagy szürkés, szőrzete felnőtt korában már ritka, de az újszülött borjú dús szőrzettel jön a világra. A bivaly igénytelen állat, megeszi a kákát, nádat, szittyót és más vízinövényeket.

A bivaly húsa a marhahúsnál több foszfort és vasat tartalmaz, a bivalynak azonban nem csak a húsa ízletes, de porcelánfehér teje is kellemes ízű. Nem véletlen, hogy kiváló sajtok alapanyaga: készítenek belőle mozarellát, fetát és cheddar sajtot is.

A magyarországi bivalyállomány a törvényileg védett őshonos állataink közé tartozik. Hazánkban a Szomor Húsüzem az egyetlen, ahol bivalyhúsból prémium minőségű, kézműves termékeket: bivaly kolbászt,bivaly szalámit és májpástétomot készítenek. Ha szereti az ízletes, egészséges hazai hentesárut, akkor feltétlenül kóstolja meg Ön is!

Forrás: http://szurkemarhaszalami.hu/

Hortobágyi vagy magyar racka juh

A magyar racka juh (Ovis aries strepsiceros hungaricus) - régebben hortobágyi racka juh, Ovis aries strepsiceros Hortobagyensis - régi magyar juhfajta, amely egyes elképzelések szerint a honfoglalás óta a magyarok társa volt. Sokáig az alföldi juhpásztorok meghatározó állata volt, mára azonban a magyarországi összállományban a többi hagyományos fajtával (cigája, cikta) együtt sem tesz ki 5%-ot példányszámuk.

Egyedülálló különlegessége a mindkét nemre jellemző, V-alakban elálló, egyenes, sokszorosan csavart szarv, amely valószínűleg mutációt követően jött létre, és szelekció eredményeként terjedt el, de lehet, hogy a törökökkel délről érkezett.

A racka közepes termetű juh, a kosok marmagassága 72 centiméter, tömegük 55-75 kilogramm, kb. 0,5 méter hosszú, csavart szarvaik tengelye 90-110°-ot zár be. Az anyajuhok kisebbek: átlagosan 66 centiméter magasak, tömegük 35-45 kilogramm, szarvuk pedig átlagosan 30 centiméteres, és 50-60°-os szöget zár be.

A látogatók a karámokban a fehér és fekete változatát egyaránt megtekinthetik.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_racka_juh
 

Cikta juh

Extenzív őshonos fajta, jelenleg gazdasági haszna nincs, kizárólag génmegőrzési célból tartjuk fent. Elsődleges cél a veszélyeztetett fajta tulajdonságainak, eredeti genetikai varianciájának megőrzése, illetve a fajta megőrzéséhez szükséges populációnagyság elérése, fenntartása.


A fej aránylag kicsi, a homlok lapos és keskeny, az orrhát az anyáknál egyenes, a kosoknál domború. A fülek tölcsérszerűen sodrottak, keskeny, hegyes, vízszintesen álló kagylót viselnek. az anyák túlnyomórészt szarvatlanok, de a kosok egy része is. A szarvakkal rendelkező egyedek a merinó fajtához hasonlító csigás szarvakkal bírnak. A csontozat túlfinom, a lábszárak feltűnően vékonyak. A farok (kurtítás nélkül) a csánkig ér. Marmagasságuk 58-60 cm átlagosan. Az anyák testsúlya 25-45 kg, a kosoké 45-55 kg között változik. Méreteit tekintve kisebb juhfajták közé sorolható.
A fej és a lábak fehér színű rövid szőrrel borítottak, a körmök és a szarvak viaszsárgák, a bőr pigmentmentes, azonban az orr-szem-száj-fül tájékán kisméretű pigmentfoltok előfordulhatnak. A testet tincsekbe alácsüngő gyapjú fedi (kevertgyapjas juhfajta). A fejet kivéve (kivéve a hátulsó határ egy ujjnyi szélességét), a fület és a lábakat könyöktől és térdtől lefelé nem fedi gyapjú, a "benőttség" gyenge. A gyapjú színe fehér, a tincsek hossza 20-24 cm. A cikta juh tincses gyapjújának minősége B/C és C/D finomságú. Az átlagos finomság 27-35 mm, de előfordul 16-20 mm finomságú, és 60-70 mm durvaságú is. Bélanyagtartalmú szálak a tincses szerkezetű bundában is csak ritkán fordulnak elő. A kifejlett anyák gyapjúsúlya évi egyszeri nyírásnál 1,5-2 kg, a kosoké 2,5-3,5 kg. A tisztaság (rendement) magas, 65-70%.

forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cikta
 

Tejelő cigája

A cigája fajta Magyarországon és a környező országokban tenyésztett nagyobb tejtermelőképességű változata, nemzeti kincsünk része. Elsődleges cél a veszélyeztetett őshonos fajta tulajdonságainak, eredeti genetikai varianciájának megőrzése, illetve a fajta megőrzéséhez szükséges populációnagyság elérése, fenntartása. Tenyésztési cél a tejtermelés, a szaporaság és a báránynevelő képesség javítása, a szilárd szervezet és nagy ellenállóképesség megtartása mellett. Félintenzív tartási-takarmányozási feltételeknek megfelelő tejelő típus kialakítása, folyamatos javítása. Hazai fenntartása és tenyésztése időszaki importot igényel.

A közepesnél nagyobb testű, ellenálló, edzett igen élelmes fajta. A fej középnagy, a kosoknál aránylag rövidebb, szélesebb és durvább. A homlok és az orrhát domború, jellegzetes "kosorr". Az anyák szarvatlanok, a kosok szarvaltak, de lehetnek suták is. A fülek nagyok, hosszúak és lelógók. A nyak kevéssé izmolt, a mellkas néha lapos. A hát és ágyék egyenes, a végtagok hosszához viszonyítva aránylag rövid és közepesen izmolt. A medence széles, a far közepes hosszúságú, sokszor csapott. A tőgy jól fejlett illesztésű. A csontozata erőteljes. A végtagok hosszúak és mérsékelten izmoltak. A fej és a lábak feketék vagy barnák. A bőr pigmentált, a száj nyálkahártyája és a nyelv palaszürke. A bunda fehér, fürtös szerkezetű, sok egyednél "tűzdelt", vagyis a fehér bundában fekete szálak vannak, de előfordul szürkés-, barnás- vagy fekete színű bunda is.. A bárányok feketén születnek; bundájuk színe  rövidebb-hosszabb idő múlva általában kifehéredik. A bunda csak a nyakat és a törzset fedi. A kosok nyírósúlya 5-6 kg, az anyáké 4-4,5 kg, 9-14 cm fürtmagassággal. A gyapjú finomsága 38-42 mikron.



Forrás: http://mjksz.hu/fajta/tejelo-cigaja