Természetvédelmi területek - Natura 2000 hálózat joganyag és kijelölés

Az Európai Unió természetvédelmi szabályozása

 

Az Európai Unió természetvédelmi szabályozásának két legfontosabb pillére a Tanács 79/409/EGK (1979. április 2.) számú irányelve a vadon élő madarak védelméről és a Tanács 92/43/EGK (1992. május 21.) számú irányelve a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről (a gyakorlatban madárvédelmi irányelv és élőhelyvédelmi irányelv elnevezéssel használják).
A madárvédelmi irányelv, mint az Európai Unió első természetvédelmi jogszabálya 1979-ben jelent meg. Az irányelv célja a tagállamok területén előforduló összes madárfaj védelme. Az irányelv további célja  különleges madárvédelmi területek kijelölése az első mellékletben felsorolt veszélyeztetett madárfajok védelme érdekében.
Az  élőhelyvédelmi irányelv csak jóval később, 1992-ben született meg. Az élőhelyvédelmi irányelv a többi veszélyeztetett állatfaj, a növényfajok, illetve ezek természetes élőhelyének védelmét hivatott biztosítani. A madárvédelmi irányelvhez hasonlóan az élőhelyvédelmi irányelv is előirányoz területkijelöléseket, mégpedig a különleges természet-megőrzési területek hálózatát.
A két irányelv alapján kijelölt területek alkotják az európai jelentőségű területek ökológiai hálózatát, amely a Natura 2000 nevet kapta. A két irányelv alapján kijelölt területek jelölési folyamata között alapvető különbség, hogy a „madárvédelmi területek” esetében a tagország saját hatáskörében jelöli ki a területeket, míg az „élőhelyvédelmi irányelv” alapján kijelölt területek esetében az Európai Tanács elfogadása szükséges.

Az Európai Unió természetvédelmi irányelveinek beépülése a hazai joganyagba

Az irányelv az Európai Unió joganyagának egyik gyakran alkalmazott típusa, amely  célokat fogalmaz meg. A tagállamoknak az irányelvben meghatározott célkitűzéseket kell elérniük, de a konkrét intézkedésekről, a megvalósítás módjáról és eszközeiről a nemzeti jog alapján a tagállam dönthet. A tagállamok kötelesek az irányelvek előírásait átvenni, illetve a szükséges formában és mértékben a nemzeti jogrendszerbe beépíteni.
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek fogalma a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi LXXVI. törvénnyel épültek be a hazai joganyagba. A módosítás a  41/A. § (1) bekezdésében felhatalmazást adott a kormánynak az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek kijelölésére, illetve az e területekre vonatkozó szabályok meghatározására. A törvény a 41/A § (2) bekezdésével lehetővé teszi, hogy a kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be lehessen jegyezni.
A 41/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján készült el az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet. A magyar kormány e rendeletben szabályozta a magyarországi Natura 2000 területek kijelölési eljárását, a területekre vonatkozó szabályokat és egyúttal kihirdette az 5. mellékletben felsorolt különleges madárvédelmi területeket, illetve a 6-7. mellékletben felsorolt különleges természet-megőrzési és kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek jelölt területeket. A rendeletben a kormány szabályozta a Natura 2000 területekre vonatkozó támogatások és a kártalanítás kérdéseit is. A kártalanításokról önálló jogszabály, a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet született. A támogatásokról úgy rendelkezett, hogy a kijelölt Natura 2000 területekre vonatkozó földhasználati előírások teljesítéséért járó területalapú kifizetések 2007. július 1-jétől a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben és végrehajtását szolgáló jogszabályokban kerülnek meghatározásra.
2006-ban sor került a rendelet módosítására (201/2006. (X. 2.) kormányrendelet). A módosítás indoka elsősorban Magyarország uniós kötelezettségei, nevezetesen a madárvédelmi irányelv, valamint az élőhelyvédelmi irányelv rendelkezéseinek teljes körű átültetése, a felmerült jogharmonizációs hiányok feloldása, a szervezeti változások jogszabályban való lekövetése, és a rendelet szakmai tartalmának pontosítása.
A Tvt. 2004. évi módosítása a környezetvédelmi minisztert hatalmazta fel a Natura 2000-rel érintett ingatlanok helyrajzi számainak miniszteri rendelettel történő kihirdetésére. Az érintett ingatlanok helyrajzi számai az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben
jelentek meg.

A Natura 2000 területek kijelölése Magyarországon

A Natura 2000 hálózat láncszemeinek azokat a területeket jelölték ki, amelyeken az említett irányelvek mellékleteiben felsorolt fajok vagy élőhelyek jelentős állományban megtalálhatók. A területkijelölést tucatnyi tudományos intézet több száz szakemberének bevonásával részletes adatgyűjtés előzte meg, elsősorban a PHARE program keretében. A CORINE Biotóp projekt keretében 156 terület természetvédelmi adatait tartalmazó adatbázis készült, amelynek az élőhelyvédelmi irányelv szempontjából való elemzését is elvégezték. A „Felkészülés az élőhelyvédelmi irányelv magyarországi végrehajtására” megneve­zésű PHARE projekt soránIntenzív Botanikai Adatgyűjtés (IBOA) folyt, valamint megtörtént az élőhelyvédelmi irányelv mellékleteiben szereplő élőhelyek, növény- és állatfajok országos értékelése az aktuális terepi ismeretek, szakirodalmi és elterjedési adatok alapján. A programban részt vevő szakértők javaslatot tettek a Natura 2000 hálózatba kijelölendő területekre is. A PHARE programok mellett a Természetvédelmi Hivatal irányításával 1997-ben indult Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program is számos adatot szolgáltatott a Natura 2000 területek kijelöléséhez.
A közösségi jelentőségű élőhelytípusok közül 46, növényfajok közül 36, madarak közül 91, egyéb állatfajok közül 105 fordul elő Magyarországon számottevő állományban, melyek hazai állományai alapján területeket kellett kijelölnie.
Erre alapozva a természetvédelmi szakemberek dolgozták ki a területjavaslatokat, az európai uniós kritériumoknak megfelelően, kizárólag szakmai (ökológiai) szempontok – faj vagy élőhelytípus állománynagysága, állománysűrűsége, hazai elterjedése, hazai és nemzetközi védelmi helyzete, élőhelyigénye – figyelembe vételével. A nemzeti park igazgatóságok munkáját fórumon egyeztették. Az adatok országos összehangolását a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala végezte. Az elkészült dokumentáció hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásakor 2004-ben került megküldésre az Európai Bizottság részére.
A Natura 2000 területek dokumentációjának összeállítása közben civil szervezetek bevonásával megindult a Natura 2000 hálózat megismertetése a társhatóságokkal, a gazdálkodókkal és a lakossággal.
A Natura 2000 területek kihirdetése a korábban ismertetett rendelet megjelenésével történt meg, de az érintett helyrajzi számok jegyzéke csak egy évvel később (2005. június) jelent meg. A környezetvédelmi miniszter közleményének megjelenése után az érintetteknek 90 nap állt rendelkezésre az esetleges észrevételek megtételére.
Az Európai Bizottság a Pannon Biogeográfiai Szeminárium keretében vizsgálta, hogy a területkijelölés megfelelő-e a hazánk területén előforduló közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek megőrzése szempontjából. Azon élőhelyek és fajok esetében, ahol az Európai Bizottság hiányosnak ítélte a kijelölést, felkérte hazánkat a hiányosságok pótlására és a további, szükséges területek kijelölésére, amely a kormány feladata. Az egyeztetéseket követően megtörtént a Natura 2000 területek véglegesítése, ami végül bizottsági döntés formájában az Európai Közösségek hivatalos lapjában jelent meg.

 
További információkat talál az alábbi honlapokon:


Interneten elérhető kiadványok: