Az élőhelyfejlesztési projekt fő célja a Fertő-tájon található védett területek, illetve Natura 2000 élőhelyek természetességének javítása, az ökológiai folyamatok nyomon követése, a területkezelési infrastruktúra bővítése, valamint hatékonyságának a növelése. A rekonstrukcióval érintett, jelenleg elszigetelt gyepfoltok helyreállításával, összenyitásával és a vízellátás javításával jelentősen javul a Natura 2000 terület ökológiai állapota.
 A projekt céljai a természetes és természetközeli élőhelyek kiterjedésének növelésével, illetve a veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésével valósítható meg. A meglévő, funkciójukat vesztett vízgazdálkodási létesítmények átalakítása és új vízszabályozó műtárgyak építése tervezett a természetvédelmi céloknak megfelelően. Megtörténik továbbá az élőhelyek természetességét növelő beavatkozások során a fás- és lágyszárú özönfajok irtása, a cserjésedett gyepek helyreállítása. A Nemzeti Park kiemelt figyelmet szentel az illegális hulladéklerakók, továbbá a természetes szukcessziót és kezelést akadályozó mesterséges létesítmények felszámolására.
 
A Fertő medrében csatornák kotrásával a környező nádasok vízellátásának javítása tervezett. A gyepek közötti egykori belvízelvezető árkok, funkciójukat vesztett vízgazdálkodási létesítmények átalakítása és új vízszabályozó műtárgyak építése történik a természetvédelmi céloknak megfelelően. A szikes élőhelyrekonstrukciók és gyepek vízellátását biztosító árok és csatornarendszeren átereszek és vízvisszatartó műtárgyak cseréjével és újak létesítésével jobban szabályozhatóvá válik a vízellátás. A Hidegség melletti láprétek, illetve a tervezett lápi póc nevelő élőhely vízellátásának biztosítása érdekében vízvisszatartó műtárgyak létesítésre kerül sor.
A nemzeti park a területen előforduló közösségi jelentőségű, illetve védett fajok állományait elsősorban élőhelyük jobbá tételével kívánja erősíteni, de néhány faj esetében kiemelt fajmegőrzési intézkedéseket is tervezettek. Lápi póc (Umbra krameri) tenyésztő állomás kialakítására kerül sor a Hidegségi tőzegtónál, ahonnan jövőben mind a Fertőre, mind a hansági kisvizekbe visszatelepíthető lesz a faj. A törpeszender (Proserpinus proserpina) állományai a tápnövény előfordulási hálózatának sűrűbbé tételével erősíthetők. Megtörténik továbbá az eltűnt vagy megritkult mocsárréti karakterfajok telepítése a korábbi intenzív használat (műtrágyázás, felülvetés) miatt jellegtelen üde gyepekbe, javítva a gyepek természetességét. A projekt keretében mindemellett megkísérlik visszatelepíteni a hazánkból kipusztult karcsú pásztorbotmohát (Hamatocaulis vernicuosus) a Kistómalomi láprétre.
A Nemzeti Park mindennapi vagyonkezelési és természetvédelmi kezelési feladatainak ellátásához szükséges földutak is felújításra kerülnek, és ezzel egy időben az állattartás infrastrukturális fejlesztése is megtörténik. Mindez magában foglalja a Hídi major felújítását és a legeltetési infrastruktúra fejlesztését, illetve a természetvédelmi kezeléshez szükséges mezőgazdasági géppark fejlesztését, melynek részeként csaknem 20 mezőgazdasági eszköz és gépjármű beszerzése tervezett.

Pácser Krisztina

pályázatkezelési szakreferens

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

H-9435 Sarród, Rév-Kócsagvár

mobil: +36 30 100 9248

e-mail: pacser.krisztina@fhnp.hu

A projekt keretében megvalósuló beruházások:

• Gyepek helyreállítása és állapotjavítása;
• Vízkormányzó műtárgyak építése, cseréje, vagy helyreállítása és az ökológiai vízigény kielégítéséhez szükséges árkok, csatornák rehabilitációja, vízelvezetés megszüntetése;
• Özönnövény állományok felszámolása
• Illegális hulladéklerakók felszámolása, használaton kívüli épületek bontása
• Fajmegőrzési intézkedések megvalósítása
• A természetvédelmi kezeléshez szükséges mezőgazdasági géppark fejlesztése
• Természetvédelmi kezeléshez szükséges földutak felújítása
• Állattartási infrastruktúra fejlesztése (Hídi major felújítása és a legeltetési infrastruktúra fejlesztése) 

2017.11.01. 

Elindult a projekt szakmai előkészítése

A projekt keretein belül megkezdődött a szakmai tervezés, melynek során elkészültek a víztermelő kút, az itató kutak és a monitoring kutak vízjogi létesítési engedélyezéshez szükséges tervek. Megtörtént továbbá a projektben felújítandó mezőgazdasági utak tervezése, illetve többek közt elindultak a szakmai fejlesztéshez kapcsolódó alapkutatások (ritka karakterfajok felmérése degradált gyepeken, LIDAR alapú felszínmodell-készítés beszerzése, Magyar-tarsza - Isophya costata – vizsgálata).

2018.05.23.: Elkészült a projekt Megvalósíthatósági tanulmánya

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban FHNPI) a földművelésügyi miniszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó, közintézeti besorolású, közszolgáltató központi költség-vetési szerv. Alapító okiratának megfelelően természetvédelmi közszolgáltatást, és „A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény”-ben meghatározott közhatalmi tevékenységet lát el. Az Igazgatóság működési területe összesen 409 519 hektár területet foglal magába, ami Győr-Moson-Sopron megye területe - kivéve Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány települések teljes közigazgatási területét. Komárom-Esztergom megye területén, a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom községhatárban. Vas megye területén, Nagygeresd és Vámos-család községhatárban. Alaptevékenységének államháztartási szakfeladati besorolása védett természeti értékek gondozása, bemutatása. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a Fertő-táj hazai felén és a Hanság területén jött létre 1991-ben. Az Igazgatóság hosszú távú célja a védett területek és természetvédelmi értékek fennmaradásának biztosítása, a feltörekvő generációk környezettudatosságra, természetvédelemre való nevelése.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park mozaikos szerkezetű, azaz a védett területek nem alkotnak összefüggő, egységes területet. Jelentősebb területei a Fertő-táj, a Hanság, a Tóköz, valamint a Répce-menti területek. Az Igazgatóság működési területén terül el 13 védett terület, melyből 1 nemzeti park (Fertő-Hanság Nemzeti Park), 3 tájvédelmi körzet (Pannonhalmi TK, Soproni TK, Szigetközi TK), és 9 természetvédelmi terület (Soproni Botanikus Kert TT, Liget-patak menti TT, Ikva-patak menti TT, Bécsi-domb TT, Pannonhalmi Arborétum TT, Ebergőci láprét TT, Iváni szikesek TT, Várbalogi héricses TT, Nagycenki hársfasor TT).

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság általános feladatai az alábbiak:

•             védett területek természetszerű kezelése, fenntartása;

•             védett területeken zajló ökológiai kutatások megvalósítása;

•             környezeti nevelés, erdei iskoláztatás;

•             természetvédelmi hatóságok segítése szakvéleményekkel;

•             ökoturizmus szervezése, közreműködés a térség fejlesztésében.

2019. október 10. Megkezdődött a Hídi major épületének felújítása és a karámrendszer kiépítése

2019. november 27.: Beszerzésre kerültek a monitoring eszközök

2020. január: Elkészültek a LIDAR légi felvételek alapján készült fotók

2021. április 21. napján 

Elkezdődött a kutak kivitelezése és aláírta a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és a kivitelező a projekt során új beruházásként megjelenő kutak létesítéséről szóló, közbeszerzéshez kapcsolódó vállalkozási szerződést. A munkálatok a területátadást követően azonnal megkezdődtek.

2022. január 15.: 

Megkezdődtek az élőhely-rekonstrukciók a Fertő-tájegységben

Az élőhelyfejlesztési projekt fő célja a Fertő-tájon található védett területek, illetve Natura 2000 élőhelyek természetességének javítása, az ökológiai folyamatok nyomon követése, a területkezelési infrastruktúra bővítése, valamint hatékonyságának a növelése. A rekonstrukcióval érintett, jelenleg elszigetelt gyepfoltok helyreállításával, összenyitásával és a vízellátás javításával jelentősen javul a Natura 2000 terület ökológiai állapota.

A projekt keretében megvalósuló beruházások:

• Gyepek helyreállítása és állapotjavítása;
• Vízkormányzó műtárgyak építése, cseréje, vagy helyreállítása és az ökológiai vízigény kielégítéséhez szükséges árkok, csatornák rehabilitációja, vízelvezetés megszüntetése;
• Özönnövény állományok felszámolása
• Illegális hulladéklerakók felszámolása, használaton kívüli épületek bontása
• Fajmegőrzési intézkedések megvalósítása
• A természetvédelmi kezeléshez szükséges mezőgazdasági géppark fejlesztése
• Természetvédelmi kezeléshez szükséges földutak felújítása
• Állattartási infrastruktúra fejlesztése (Hídi major felújítása és a legeltetési infrastruktúra fejlesztése)

A projekt céljai a természetes és természetközeli élőhelyek kiterjedésének növelésével, illetve a veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésével valósítható meg. A meglévő, funkciójukat vesztett vízgazdálkodási létesítmények átalakítása és új vízszabályozó műtárgyak építése tervezett a természetvédelmi céloknak megfelelően. Megtörténik továbbá az élőhelyek természetességét növelő beavatkozások során a fás- és lágyszárú özönfajok irtása, a cserjésedett gyepek helyreállítása. A Nemzeti Park kiemelt figyelmet szentel az illegális hulladéklerakók, továbbá a természetes szukcessziót és kezelést akadályozó mesterséges létesítmények felszámolására.

A Fertő medrében csatornák kotrásával a környező nádasok vízellátásának javítása tervezett. A gyepek közötti egykori belvízelvezető árkok, funkciójukat vesztett vízgazdálkodási létesítmények átalakítása és új vízszabályozó műtárgyak építése történik a természetvédelmi céloknak megfelelően. A szikes élőhelyrekonstrukciók és gyepek vízellátását biztosító árok és csatornarendszeren átereszek és vízvisszatartó műtárgyak cseréjével és újak létesítésével jobban szabályozhatóvá válik a vízellátás. A Hidegség melletti láprétek, illetve a tervezett lápi póc nevelő élőhely vízellátásának biztosítása érdekében vízvisszatartó műtárgyak létesítésre kerül sor.

A nemzeti park a területen előforduló közösségi jelentőségű, illetve védett fajok állományait elsősorban élőhelyük jobbá tételével kívánja erősíteni, de néhány faj esetében kiemelt fajmegőrzési intézkedéseket is tervezettek. Lápi póc (Umbra krameri) tenyésztő állomás kialakítására kerül sor a Hidegségi tőzegtónál, ahonnan jövőben mind a Fertőre, mind a hansági kisvizekbe visszatelepíthető lesz a faj. A törpeszender (Proserpinus proserpina) állományai a tápnövény előfordulási hálózatának sűrűbbé tételével erősíthetők. Megtörténik továbbá az eltűnt vagy megritkult mocsárréti karakterfajok telepítése a korábbi intenzív használat (műtrágyázás, felülvetés) miatt jellegtelen üde gyepekbe, javítva a gyepek természetességét. A projekt keretében mindemellett megkísérlik visszatelepíteni a hazánkból kipusztult karcsú pásztorbotmohát (Hamatocaulis vernicuosus) a Kistómalomi láprétre.

A Nemzeti Park mindennapi vagyonkezelési és természetvédelmi kezelési feladatainak ellátásához szükséges földutak is felújításra kerülnek, és ezzel egy időben az állattartás infrastrukturális fejlesztése is megtörténik. Mindez magában foglalja a Hídi major felújítását és a legeltetési infrastruktúra fejlesztését, illetve a természetvédelmi kezeléshez szükséges mezőgazdasági géppark fejlesztését, melynek részeként csaknem 20 mezőgazdasági eszköz és gépjármű beszerzése tervezett.