A nemzeti parkban folytatott fontosabb kutatások

Növénytani kutatások

Védett természeti területek és Natura 2000 területek Élőhely- és vegetációtérképezése

A kutatás keretében minden védett és Natura 2000 területnek elkészül az 1:10000 léptékű, Á-NÉR alapú élőhelytérképe. Az értékesebb területekről részletesebb, társulásalapú vegetációtérképek készülnek. Az élőhelytérképek alapján részletes adatokkal rendelkezünk az egyes élőhelytípusok elterjedéséről és kiterjedéséről a vizsgált területeken. Az élőhelytípuson kívül rögzítésre kerül az élőhelyfolt természetessége és a jellemző növényfajok, továbbá minden foltról rövid jellemzés készül. A felmérések rendszeres ismétlésével a területek állapotváltozása nyomon követhető. Részletek

Védett növényfajok állományainak vizsgálata

Jogszabályi kötelezettsége a nemzeti park igazgatóságoknak a működési területükön előforduló védett természeti értékek nyilvántartása. A védett növényfajok esetében szinte kizárólag ponttérképezéssel gyűjtik az előfordulási adatokat a szakemberek és a lelkes önkéntesek. A ritkább, kiemelten veszélyeztetett növényfajok állományai évente, a gyakoribb, szélesebb elterjedésű fajokat 3 évente igyekszünk felkeresni. Részletek

Özönnövények állományainak vizsgálata

A természeti értékeinket és természetes élőhelyeinket az emberi hatások (beépítés, vízszabályozás stb.) mellett leginkább a távoli földrészekről többnyire dísznövényként behurcolt, de a kultúrterületekről kiszabadulva a természetes élőhelyeket inváziószerűen ellepő ún. özönnövények veszélyeztetik. Az özönnövények állományainak felmérést lehetőség szerint az élőhelytérképezésekkel párhuzamosan végezzük a kiemelt és leggyakoribb fajok (pl selyemkóró, bálványfa, akác, kései meggy, zöld juhar, magas aranyvessző stb.) esetében. Részletek

Állattani kutatások

Emlősök

Épületlakó denevérek vizsgálata

A kutatás során a legfontosabb céljaink, hogya potenciális, denevérek számára alkalmas épületeket azonosítsuk,az ott élő denevérkolóniákról pontos előfordulási adatokkal rendelkezzünk, feltárjuk a veszélyeztető tényezőket (pl. ragadozók), problémákat (pl. várható felújítás) tájékoztassuk az épületek tulajdonosait és kezelőit, lehetőség szerint együttműködést alakítsunk ki. Részletek

Erdőlakó denevérek faunisztikai vizsgálata

A denevérek természetes élő- és fészkelőhelye az erdő, de az erdőlakó fajok kutatása elsősorban módszertani nehézségek miatt, sokáig elhanyagolt téma volt a szakértők körében. Az európai szinten tapasztalható állománycsökkenés miatt az elmúlt években jelentős emberi és anyagi forrásokat fordítottunk az erdőlakó fajok elterjedésének vizsgálatára és a veszélyeztető tényezők feltárására. Részletek

Északi pocok (Microtus oeconomus) állományainak vizsgálata

Hazánk fokozottan védett, jégkorszaki reliktum faja az északi pocok (Microtus oeconomus), melynek jelentős állománya él a működési területünkön (Hanság, Szigetköz). A kutatás célja az elterjedési terület minél pontosabb felmérése, illetve kiválasztott állományok részletes vizsgálata mintaterületeken. A kutatás adatai alapján készülő kezelési tervek, illetve fajmegőrzési beavatkozások eredményességére is kapunk információkat. Részletek

A hód (Castor fiber) állományváltozásának és elterjedésének vizsgálata

A hazánkból kipusztult, de részben természetes úton, részben visszatelepítéssel ismét jelen van vizeink mentén az európai hód (Castor fiber). Az állomány gyors növekedése és jelentős ökoszisztéma mérnöki tevékenysége folyamatos konfliktusokat eredményezhet a folyók mentén gazdálkodók, illetve a vízügyi kezelést végzők között. A kutatás célja az állomány változásának nyomon követése, a konfliktuspontok folyamatos feltárása és kezelési javaslatok kidolgozása a problémás területekre. Részletek

Az ürgeállományok (Spermophillus citellus) állományainak vizsgálata

Az egykor mezőgazdasági kártevőként kezelt, de élőhelyeinek eltűnése miatt európai szinten megritkult és veszélyeztett, ma már fokozottan védett emlősfajunk az ürge (Spermophilus citellus). A faj állományainak összeomlása és elterjedési területének beszűkülése negatív hatást gyakorol a nagytestű ragadozó madaraink (pl. kerecsensólyom és a parlagi sas) állományaira is, hiszen ezeknek a fő zsákmányállata az ürge. A kutatás célja az ürgeállományok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (élőhelyvédelmi irányelv, egyezmények, OECD). Részletek

Kisemlős közösségek tájléptékű vizsgálata bagolyköpetek elemzésével

A nemzetközi és hazai kutatások, valamint monitoring programok alapján a kisemlősöknek egyre nagyobb szerepe van a tájléptékű változások nyomon követésében, mivel számos faj védett, élőhely specialista, melyeknek már a prezencia-abszencia adatai is jelzik az élőhelyek minőségében bekövetkező változásokat (De La Peña et al. 2003; Askew et al. 2006, 2007). A védett és a fokozottan védett fajok mellett a többi kisemlős is fontos eleme a táplálékhálózatoknak, limitáló háttérváltozóik megváltozása révén sűrűségükben, valamint közösségeik szerkezetében bekövetkező változások indikálják környezetük esetleges leromlását (degradáció, fragmentáció, területhasználat és a mezőgazdasági szerkezet változás, urbanizációs hatás, környezetszennyezés stb.).A bagolyköpet vizsgálatokon alapuló indirekt monitorozás hosszabb távú célja, hogy a köpetelemzések alapadataiból számított származtatott adatokból (pl. relatív abundancia, biomassza) segítségével nyomon kövessük a kisemlősök elterjedésének tájléptékű mintázatát, a tömegességi adatok változásait, illetve megállapítsuk a változások trendjét. Részletek

Kisemlős közösségek vizsgálata élvefogó csapdázással

 

Madarak

Ritka- és telepesen fészkelő madárfajok vizsgálata

 

Vadludak területhasználata a Fertő mentén és a Hanságban

Kétéltűek és hüllők

Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) állományainak vizsgálata

Hazánk egyetlen endemikus gerinces alfaja a rákosi vipera, melynek egykor kiterjedt állományai éltek a Kárpát-medencében. Elterjedési területe a működési területünkön Győrtől egészen Bécsig ért. Napjainkra a lecsapolások és a mezőgazdasági művelés miatt a kisalföldi populáció a kipusztulás határára került, egyetlen max. 100 példányos populációja él a Hanságban. A kutatás a faj részletes vizsgálata mellett kiterjed az élőhelyek, a táplálékbázis és a potenciális ragadozók vizsgálatára is. Részletek

A mocsári teknős (Emys orbicularis) állományainak vizsgálata

Hazánk egyetlen őshonos teknős faja a fokozottan védett mocsári teknős. A fajnak a Holt-Marcal mentén, illetve a Hanságban és a Szigetközben élnek állományai. A kutatás során az elterjedési területet igyekszünk pontosítani, illetve a viszonylag koncentráltan előforduló populációk esetében jelölés-visszafogással állománynagyság becslést végzünk. Részletek

A foltos szalamandra (Salamandra salamandra) állományainak vizsgálata a Soproni-hegységben

A foltos szalamandra állományai a Soproni-hegység vízfolyásaihoz kötődnek. A kutatás keretében elsősorban az elterjedést és az állománynagyság változását vizsgáljuk a területhasználat (erdőgazdálkodás és vízgazdálkodás függvényében. Részletek

Halak

Halközösségek vizsgálata (országos program)

 

A Fertő-tó halfaunájának vizsgálata

 

Rovarok

Közösségi jelentőségű lepkefajok elterjedésének vizsgálata

Az ezüstsávos szénalepke (Coenonympha oedipus) állományváltozásának vizsgálata jelölés-visszafogással

A korábban közismert hansági szénalepke-népességről utoljára Graeser Frigyes 1939-es gyűjtési adataiból nyerhettünk információt, majd évtizedekig feledésbe merült a faj itteni populációja. Több, sikertelen kezdeményezés után, 70 évvel az előző fogást követően, 2009-ben a potenciális élőhelyek behatárolásával és célzott vizsgálatával sikerült a hansági ezüstsávos szénalepke nyomára bukkanni (AMBRUS 2012). A megváltozott földhasználat és az élőhelyszerkezet átalakulása miatt az eredetileg ismert élőhelyen (Esterházy-madárvárta környéke) nem fordul már elő a lepke, hanem attól mintegy 16 km-re került meg. A felfedezést követően azonnal elkezdődött egy fogás-jelölés-visszafogásos populációvizsgálat egy kisebb (1 hektárnyi) mintaterületen, valamint a jelenlét-hiány megállapítását célzó felmérések indultak el a környező területeken. Ennek eredményeként világossá vált, hogy az először megtalált, mintegy 10 hektáros területen túl, a rét teljes kiterjedésében (ami közel 30 hektárnyi, a faj számára alkalmas élőhelyet jelent) valamint azon kívül, a szomszédos területeken, laza hálózatot alkotva, mintegy 100 hektárra tehető a faj számára alkalmas és általa kisebb-nagyobb sűrűséggel benépesített élőhelyek kiterjedése. A vizsgálatok alapján, a – jórészt folyamatosan, évtizedek óta – kezeletlen, többszintes, zsombékoló szerkezetű kékperjét és egyéb egyszikű társulásalkotó (pl. Sesleria uliginosa) illetve kísérő, valamint üde lápréti kétszikűfajokat is tartalmazó, cserjefoltokkal (főként Frangula alnus, Salix cinerea), valamint facsoportokkal (Betula pendula, Alnus glutinosa) mozaikoló, tőzeges talajú gyepek alkotják a faj leginkább kedvelt itteni előfordulási helyeit. Részletek
 

Puhatestűek

Közösségi jelentőségű szárazföldi puhatestű fajok elterjedésének vizsgálata
 

Komplex ökológiai kutatások

A hansági vizes élőhely-rekonstrukciók komplex ökológiai vizsgálata

 

Vízi makrofauna vizsgálata a működési terület vízfolyásaiban

 






 




 

Természetvédelmi kutatások - Kutatási témák